Hol van Weber a Budapest-Brüsszel tengelyen? - a fővárosiak különösen megéreznék a vétójog eltörlését

A Budapest–Brüsszel tengelyen újra kiéleződött a vita, miután Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a párt csúcstalálkozóján arról beszélt: el kell venni a tagállamok vétójogát. A kijelentés nem pusztán intézményi reformról szól,  hanem hatalmi átrendeződésről az Európai Unió döntéshozatalában.

Weber szerint a közösségnek gyorsabban és határozottabban kell reagálnia háborús, migrációs és gazdasági helyzetekre, de a vétó eltörlése azt jelentené, hogy a tagállamok kénytelenek lennének végrehajtani a döntéseket, akár egyetértenek vele, akár nem.

Jelenleg az van, hogy kulcsterületeken, mint a  külpolitika, adópolitika, uniós költségvetés, bővítés egyhangú döntés szükséges. Ez azt jelenti, hogy bármely tagállam megakadályozhat egy határozatot.

Ha a vétójog megszűnne Weber ötlete nyomán, a legtöbb kérdésben minősített többségi szavazás lépne életbe:
 

• a tagállamok legalább 55%-ának kellene támogatnia a döntést
• amelyek az EU népességének legalább 65%-át képviselik

Ez a rendszer már most is működik számos területen, de nem mindenben. A változáshoz ráadásul szerződésmódosítás szükséges, ami önmagában is komoly politikai csata lenne.

Magyarország esetében a kormány többször hangsúlyozta: a vétó a nemzeti érdekérvényesítés legerősebb eszköze. Orbán Viktor az elmúlt években élt is ezzel migrációs, háborús és energiaügyekben.

Ha azonban a szankciós döntéseket vétó nélkül fogadnák el, annak gazdasági hatásai különösen a fővárosban lennének érezhetők. Az energiaárak emelkedése nemcsak az autósokat érintené, hanem a tömegközlekedést, az önkormányzati intézményeket, a vállalkozásokat is. A magasabb gáz- és üzemanyagárak beépülnek az élelmiszerárakba is – amit Budapest lakossága közvetlenül tapasztalna.

A migráció kérdése szintén a fővárosban csapódna le legerősebben. Nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a legtöbb bevándorló a nagyvárosokban, fővárosokban telepszik le, ott jelennek meg leggyorsabban a társadalmi feszültségek. Budapest turisztikai vonzerejének egyik legfontosabb eleme jelenleg a biztonság. Ha ez megváltozna, az közvetlenül érintené a vendéglátást és a szolgáltató szektort is. 

A vitában megjelent a Tisza Párt álláspontja is, nem lepődünk meg azon, hogy ők Weber pártján vannak, nem a magyarokén. A párt külügyminiszter-jelöltje, Orbán Anita úgy fogalmazott: „nem akar bot lenni a küllők között, és nem ért egyet a magyar vétópolitikával”. Ez azt jelzi, hogy a párt nyitottabb lenne a vétó korlátozására,  ami  a nemzeti érdekérvényesítés egyik legerősebb eszközének feladását jelentené.

A Weber által képviselt irány a döntéshozatal gyorsítását célozza állításuk szerint. Támogatói szerint így az EU hatékonyabban tudna reagálni a háborúra, migrációra vagy gazdasági válságokra. Ellenzői viszont attól tartanak, hogy a kisebb tagállamok befolyása szinte nullára csökkenne. Egy biztos, a központosított Európával Budapest csak veszítene.

A kérdés tehát nem csupán Brüsszelben dől el. A Budapest–Brüsszel tengelyen az a tét, hogy marad-e nemzeti blokkoló erő, vagy a főváros – és vele az ország – olyan döntések végrehajtójává válik, amelyekbe korábban még beleszólhatott.