Orbán Viktor Ukrajna EU-csatlakozásáról: Sorskérdésről van szó, de fejjel megyünk a falnak

Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről címmel nyújtott be javaslatot a két kormánypárti frakcióvezető, Kocsis Máté (Fidesz), valamint Simicskó István (KDNP). A szerdai vitán a kormány álláspontját Orbán Viktor miniszterelnök ismertette.

Kocsis Máté azzal kezdte előterjesztői felszólalását, hogy továbbra sincs jele a háború végének, a következmények lesújtóak, több százezer emberéletet követelt a háború, amiben kárpátaljai magyarok is részt vesznek. Határozottan elítélik Oroszország katonai agresszióját, elismerik Ukrajna jogát az önvédelemhez, és a béke mellett állnak.

A frakcióvezető szerint Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtotta és hajtja végre. Ilyen segítséget tudnak nyújtani, de egy olyan lépést sem tesznek, ami közelebb vinne minket a háborúhoz. Kocsis Máté úgy látja, a brüsszeli politikusok nem ezt az utat választják, „talán odáig nem ér el a vér szaga”, fegyvereket, harckocsikat, lőszereket küldenek Ukrajnába, ami növeli a világháború esélyét.

„Sajnálatos, hogy a béke kérdésére sem itt, az Országgyűlésben, sem az általuk vezetett önkormányzatokban nem lehetett számítani” – fogalmazott Kocsis Máté. A frakcióvezető Ukrajna leendő uniós csatlakozásáról elmondta:

„Az Európai Bizottság javaslata megfontolatlan és előkészítetlen. Ukrajna háborúban áll. Nem lehet megmondani, hogy az ország jogrendszere megfelel-e az elvárt alkotmányos kereteknek.”

Nem látják, hogy legalább a kisebbségi jogok minimumának mikor és hogyan szereznek érvényt. Kocsis Máté megjegyezte, elfogadtak egy törvénycsomagot, de a híradások alapján ez egy „súlytalan módosítás, afféle kozmetikázás”.

Kocsis Máté a kérdések közé sorolta az oroszok által elfoglalt területek helyzetét, a mezőgazdasági kérdéseket, a jogi és gazdasági feltételeket, „Ukrajna hét kritériumból négyet teljesített, azt is utólag”, tagjelöltként. Kocsis Máté szerint Ukrajnával politikai okokból kivételeznének, miközben a nyugat-balkáni bővítési folyamattal időszerűbb lenne foglalkozni.

„Nem táncolhatunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül”

Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésével összefüggésben Kocsis Máté elmondta: semmilyen kivételezéssel nem értenek egyet. Több kérdés is van a témával kapcsolatban:

– Mennyi forrást szükséges adni Ukrajnának a közös alapokból, és ez hogyan érintené a közös költségvetést?
– Igaz-e, hogy forrásokat veszítenének Kelet-Közép-Európa tagállamai?
Kocsis Máté arról is beszélt, hogy Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, ezt nem csak a magyar kormány mondja. Több példát is felhozott különböző európai és amerikai reakciókra. Elmondta: a Soros-féle Transparency International is azt állapította meg, hogy Ukrajna Oroszország után a második legkorruptabb ország a kontinensen.
A kormánypárti képviselők által benyújtott előterjesztés megteremti annak a lehetőségét, hogy a parlamentben is megvitassák ezt a húsba vágó kérdést, mert sorjáznak a kérdések és az aggályok; mondják el a képviselők a véleményüket, valamennyi magyar szempontnak érvényt kell szerezni.

Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése ügyében Kocsi Máté kijelentette: felelőtlenül és átgondolatlanul nem szabad Magyarországnak beleugrania ebbe a kalandba, „nem táncolhatunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül”. Arra kérte a kormányt, hogy az ismertetett álláspontot képviselje.

Orbán Viktor: Sorskérdésről van szó, de fejjel megyünk a falnak

Orbán Viktor azzal kezdte, hogy a következő napokban az Európai Tanácsban ezt a kérdést tárgyalják, úgy helyes, ha a keddi integrációs bizottsági ülés után a plenáris ülésen is megszólal a kormány.

„Üdvözöljük és fontosnak tartjuk, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a parlamentben. Nem babra megy a játék, ez a vita Brüsszelben is folytatódik, ez nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió jövőjét is befolyásolja. Sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az Európai Unióban inkább fejjel megyünk a falnak”
– vélekedett a miniszterelnök, hozzátéve: Ukrajna tavaly nyújtotta be csatlakozási kérelmét, négy hónap után már tagjelölti státuszt kapott. „Ez nem egy adományozható cím, rögzített feltételei vannak. Ezen feltételek nem teljesítése ellenére, kivételt engedve, Ukrajna tagjelölti státuszt kapott”.

Az 1973-as első bővítés óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év telt el – mutatott rá a kormányfő, felsorolva:

– A kelet-közép-európai bővítéseknél átlagosan négy év telt el.
– Észak-Macedónia a tagjelölti státuszra másfél évet várt, a tárgyalásokra még többet.
– Montenegró 2008-ban nyújtotta be kérelmet, két évet várt a tagjelölti státuszra, a tárgyalások megkezdésére további másfél év volt szükséges.
– Szerbia és Albánia 2009-ben nyújtották be kérelmüket. Szerbia két évet várt a tagjelöltségre, további másfelet a tárgyalásokra.
– Albánia öt évet várt a jelölti státuszra, a tárgyalásokra hatot.

Orbán Viktor szerint ez leplezetlen részrehajlás, ami rombolja az uniós intézmények tekintélyét, ugyanakkor felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe, hogy érdemben megvitassák a kérdést. Arra kell választ találniuk, hogy a tárgyalások megkezdése és Ukrajna gyors csatlakozása hasznára van-e az EU-nak és Magyarországnak.

„A kormány álláspontja – bár ez a vita még meggyőzhet minket az ellenkezőjéről – az, hogy Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna. Gyorsítópályán történő csatlakozásuk nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekeit.”

A kormányfő úgy látja, az EU-nak komolyan kell vennie a szabályokat, ha ezeket nem veszik komolyan, az Európai Unió megszűnik létezni. „Ha jól figyelem, ami ránk vár, az uniós intézmények éppen azt fogják tőlünk kérni, hogy Ukrajna gyors csatlakozásával a saját szabályainkat se tartsuk be. Az Európai Bizottság hét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkaphassa a tagjelölti státuszt. Ez már önmagában eltérés volt minden korábbi esettől. Úgy adták meg a tagjelölti státuszt, hogy Ukrajna nem teljesítette a feltételeket, de a bizottság beérte azzal, hogy Ukrajna ezeket utólag teljesítse” – folytatta Orbán Viktor, hozzátéve: a bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült, így a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni.

Orbán Viktor azt mondta: a csatlakozásról való tárgyaláshoz szükséges egyetlen bizottsági feltétel sem teljesül. A teljesített pontok esetében is nemzetközi elemzések állítják, hogy valójában visszalépések történtek. A kormányfő kritikaként jegyezte meg, hogy miközben a háborúban álló Ukrajnában nem érvényesül a sajtószabadság, azt nem lehet kifogásolni.

Három területen Ukrajna egyáltalán nem teljesítette a bizottsági feltételeket a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez: a korrupció és az oligarchák elleni fellépés, illetve a nemzeti kisebbségek ügyében. Nem látunk tisztán, hogy az utóbbival kapcsolatos most meghozott ukrán törvény mit is tartalmaz. Azt tudjuk, hogy 2015-ben vették el a kisebbségektől (a magyar nemzetiségtől is) azokat a jogokat, amelyek addig megillették őket. Nem akarunk többet, mint hogy adják vissza azokat azokat a jogokat, amelyeket 2025-ig élveztek a kisebbségek, nem új törvényeket akarunk.

Orbán Viktor kijelentette: Ukrajna olyan messze van az uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Mivel járna az EU-ra és Magyarországra nézve Ukrajna uniós tagsága? Ezt pontosan senki nem tudja megmondani, mert jelenleg is háborúban áll Ukrajna. Nem lehet tudni, hogy milyenek lesznek Ukrajna határai, hogy mekkora népességről van szó. Becslések szerint legalább 6 millió ember hagyta el az országot, nem világos, hogy visszatérnek-e. Brüsszel igent akar mondatni valamire úgy, hogy nem tudjuk, az mit is jelent ránk nézve.

Részleges piacnyitás volt, két területen: mezőgazdaság és a fuvarozás. Azt már tudjuk, hogy nemzetállami védekező beavatkozásokra volt szükség, hogy a helyreállíthatatlan károkat meg tudjuk előzni. Még szó sincs csatlakozásról, de már most látható, hogy tízezrével mehetnek tönkre magyar egzisztenciák.

„Ez a gondolat jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan”

Orbán Viktor kifejtette, hogy Ukrajna tagságának költségvetési hatásairól becslések léteznek, alapvetően a német intézetek számításaiból dolgoznak. Ez alapján úgy néz ki, hogy Ukrajna teljes jogú tagsága esetén 190 milliárd eurós extra kiadást kell állnia a hétéves költségvetésnek. Az ukrán gazdák 93 milliárd eurós agrártámogatásra tarthatnának igényt. Az uniós agrárpolitika legnagyobb haszonélvezője jelenleg Franciaország 65 milliárd euróval. „Ukrajna tízszer annyit kapna, mint amennyire ma Magyarország jogosult. A pénz tekintélyes része az amerikaiak zsebébe vándorolna, mert az ukrán agrárszektorba az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat” – közölte a kormányfő.

„Ukrajna tagsága azt jelentené, hogy Ukrajnán kívül minden uniós tagállam nettó befizetővé válna. Vagy mindenkitől el kell venni az agrártámogatások húsz százalékát” – húzta alá Orbán Viktor. A kohéziós forrásokról a miniszterelnök elmondta, 87 milliárd eurót kellene adni, ez háromszor annyi, mint amennyi papíron Magyarországnak jár.

„Ha a tagságot valóban komolyan gondolja bárki, akkor ez a gondolat jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan. A magyar kormánynak nem áll szándékban támogatni ezt” – jelentette ki Orbán Viktor, aki az ellenzéki képviselőktől is azt kérte, hogy ne tekintsék ezt pártkérdésnek, hanem tekintsék össznemzeti ügynek, „Ukrajna uniós tagsága így, ebben a formában ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyük Magyarországot”.

Orbán Viktor azzal zárta felszólalását, hogy Magyarország nyomás alatt áll, de az európai józan ész hangja maradnak.

A javaslat öt pontja

Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője öt pontból álló határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Ukrajna EU-csatlakozásának ügyében, az alábbi tételekkel:

1. Az Országgyűlés megállapítja, hogy az Európai Tanács 2022. június 23–24-i ülésén elfogadott következtetéseiben meghatározott, Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának előrehaladásához kapcsolódó előfeltételek nem teljesültek. Az Európai Unió bővítéspolitikájának objektív, szabályokon és teljesítményen alapuló folyamatnak kell maradnia.
2. Az Országgyűlés stratégiai vitát tart szükségesnek az Európai Unió Ukrajna-politikájának valamennyi eleméről. A stratégiai vitának ki kell terjednie az Európai Unió biztonságpolitikai érdekeire, az Ukrajnának nyújtott támogatások hasznosulására és fenntarthatóságára, illetve a bővítésnek a tagállamok gazdaságára és az Európai Unió meghatározó politikáira gyakorolt hatásaira. A stratégiai vita lezárultát megelőzően az Ukrajna és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos döntések nem időszerűek. Az Európai Bizottság Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére irányuló javaslata előkészítetlen, következetlen, és nincs tekintettel Magyarország alapvető érdekeire.
3. Az Európai Unió bővítésével kapcsolatos döntések a tagállamok érdekeit tiszteletben tartó konszenzust igényelnek. Az Országgyűlés elítél és visszautasít minden politikai és pénzügyi nyomásgyakorlást, ami Magyarországot szuverén álláspontjának megváltoztatására kívánja kényszeríteni.
4. Az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a fenti álláspontot képviselje az Európai Tanácsban és az Európai Unió intézményeiben az Ukrajna csatlakozási folyamatával kapcsolatos döntések során.
5. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor kormányfő korábban kijelentette, egyelőre napirendre sem szabad venni Ukrajna uniós csatlakozásának ügyét. A csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt Orbán Viktor Párizsban tárgyalt a kérdésről Emmanuel Macron francia elnökkel. Javier Milei argentin elnök beiktatási ünnepségén a magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett, meglehetősen furcsa körülmények között.