
Magyarországon a lakosság 49 százaléka tervez lakás- vagy házfelújítást egy éven belül – derül ki az újHÁZ Centrum féléves Trendriportjából.
Az építőanyag kereskedési hálózat reprezentatív kutatása szerint a felújítók több mint fele festést vagy tapétázást tervez, de közel harmaduk burkolat- vagy nyílászárócserébe, valamint szigetelési munkálatokba is belevágna. A renoválni vágyók átlagosan 2,4 millió forintos beruházással kalkulálnak, harmaduk pedig a finanszírozásához igénybe veszi majd az állami Otthonfelújítási Támogatást is. Az újHÁZ Centrum a lakosság mellett a kivitelezők körében is felmérést végzett a témában. A szakemberek közel kétharmada szerint jelenleg átlagosan 3-8 hónappal előre tudnak megbízásokat vállalni, az alapanyag ára mellett pedig megváltozott munkadíjakra is kell számítani: a megkérdezett kivitelezők közel felénél 11-30 százalékos árnövekedés volt megfigyelhető 2021 első négy hónapjában.
Európában a lakáspiac az egyik legnagyobb gazdasági szektor. Az Unió 2019-ben a GDP 5,3 százalékát fektette a lakhatásba, és célja, hogy 2030-ra legalább megkétszereződjön a lakáscélú épületek éves energiafelújítási aránya, azaz megközelítőleg 35 millió épületet újítsanak fel. A COVID-19 okozta piaci zavarok és a magas építőanyag-árak ellenére ezért a lakásfelújítások, a korszerűsítések nem álltak meg, sőt a globális, különösen az európai mentőcsomagoknak sokféle eleme jelent meg a vírus hatására. Az északi országok a lakásfelújítást szociális rászorultsághoz, míg a latin országok energetikai korszerűsítéshez kötötték.
A FIEC (European Construction Industry Federation) 2020-as adatai alapján a felújítások az építőipar összes beruházásának csaknem 30%-át tették ki, a felújítások száma azonban 3,7%-kal csökkent az Európai Unióban. A leginkább érintett országok Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország voltak, míg az ilyen típusú befektetések száma Németországban, Portugáliában, Svédországban és Hollandiában pozitív irányba változott
A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2021. I. negyedévében 6153 új lakás épült, 29%-kal több, mint tavaly ilyenkor. A kiadott építési engedélyek, valamint az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, ami 1,2%-os csökkenést jelent 2020. I. negyedévéhez képest.
Bár a fővárosban idén visszaesett az építési kedv 2020 azonos időszakához képest, az ország nagy részén jelentős növekedés tapasztalható: a megyei jogú városokban 77%-kal, a többi városban 82%-kal, a községekben pedig 84%-kal több lakás építésébe kezdtek bele.
Az ingatlanárakat nemzetközi viszonylatban is számos folyamat alakította. Az alapanyagköltségek és munkadíjak emelkedése mellett megfigyelhető többek között, hogy a Covid-19 járvány miatt megváltozott az emberek komfortérzete, így az ezzel kapcsolatos elvárásaik is nagyobbak lettek, magasabb minőségre vágynak. A kormányok pedig egyre szigorúbb szabályozásokat vezetnek be az az ingatlanpiacon a környezettudatosság és az energiahatékonyság érdekében.
A fenti tényezők mellett hatással van még az építőanyagok áremelkedésére a változó euró árfolyam, a szállítmányozásban használt üzemanyagok kapcsán a kőolaj-, valamint a szabadpiaci földgáz árának növekedése is, amelyet a gyártók többek között a cserepek, téglák kiégetéséhez használnak nagy mennyiségben.
Az újHÁZ Centrum legfrissebb, reprezentatív kutatása keretében a magyarok felújítási kedvét, lehetőségeit és azt vizsgálta, hogy mennyire vannak tisztában az állami Otthonfelújítási Támogatás nyújtotta lehetőségekkel. A megkérdezettek közel fele (49 százaléka) tervez lakás-vagy házfelújítást. Ezeknek a válaszadóknak a többsége (85 százaléka) hallott már az Otthonfelújítási Támogatásról is, a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a 20-30 év közöttiek körében viszont tapasztalható némi ismerethiány. A támogatásról jellemzően 2-3 csatornán keresztül gyűjtenek ismereteket a válaszadók, erről 60 százalékuk elsődlegesen a sajtóból tájékozódik.
Az újHÁZ Centrum lakossági kutatása alapján az Otthonfelújítási Támogatást a felújítani kívánók közel harmada tervezi felvenni, további 31 százalék pedig szívesen élne vele, de saját megítélése szerint nem jogosult rá. A többség (58 százalék) szeretne kivitelezőt felfogadni a felújításhoz, ebből 42 százalék maga is fog munkálatokat végezni, generálkivitelező alkalmazását viszont mindössze a megkérdezettek 16 százaléka tervezi.
A felújítók körében a legnépszerűbb renoválási forma 59 százalékkal a festés/tapétázás, de a válaszadók mintegy egyharmada nyílászáró- és burkolatcserét, valamint szigetelést is beütemezett. A résztvevők közel 15 százaléka komplex, akár 5-6 munkafolyamatot is magába foglaló renoválást szeretne 1 éven belül, de ez nagy részben inkább a házban élőknél jellemző. A közepes (3-5 átalakítást) és a kisebb (1-2 munkafolyamatot magába foglaló) felújítást a kitöltők 42 és 43 százaléka tervezi. A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a munkálatok a fürdőszobát, mellékhelyiséget, hálószobát, konyhát és nappalit érintik leginkább, ezeket a válaszadók fele megjelölte.
A megkérdezettek pénzügyi lehetőségeit tekintve a tervezett renoválási munkálatok átlagos összege – az újHÁZ Centrum kutatási adatai alapján – 2,36 millió forint. A házaknál ez az összeg valamivel magasabb – átlagosan 2,7 millió forint –, míg a lakásoknál alacsonyabb – mintegy 1,7 millió forint. A kitöltők fele 1 millió forint alatti összegű felújítást tervez, míg a másik fele e feletti összeggel számol. Előbbi a lakásfelújításoknál, utóbbi pedig a házak renoválásánál jellemzőbb.
A megkérdezett kivitelezők szerint jelentős áremelkedés és hosszabb határidők jellemzik most a piacot. A szakemberek száma véges, ezért amikor a keresleti oldalon, részben a támogatások bevezetése miatt nagyobb a megbízói igény, azt csak a vállalási határidők kitolásával tudják lereagálni: a legtöbb kivitelező már csak 3-8, esetleg még több hónappal előre tud feladatokat elvállalni. Tendencia az is, hogy már valamivel gyakrabban (54,3 százalékban) keresnek építőanyagot a felújítási munkálatokhoz, mint új építkezésekhez (45,7 százalék). A kivitelezők szerint a hazai piac további sajátossága, hogy jelentkezik némi regionális egyensúly eltolódás is: bár nem minden régióban van kapacitáshiány, a mesterek nem túl mobilisak.
A szakemberek többségének véleménye alapján jelentősen emelkednek a munkadíjak. A válaszadók 46 százaléka esetében ez 11-30 százalékos drágulást jelent. Mindemellett igyekeztünk ebben az időszakban is alternatív beszállítókat keresni, ezzel időben biztosítva a hálózatunk alapanyag-ellátottságát” – tette hozzá az újHÁZ Centrum vezérigazgatója.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre