Rejtélyes történelem – Női szerepek a szabadságharc árnyékában

A sorozat ismertnek vélt, de sokszor tévhitekkel övezett történeti témák nyomába eredve vizsgálja a magyar múlt egyes kérdéseit.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2024.03.12.
Módosítva: 2024.03.12.
hadiállapot szabadságharc történelem

A program házigazdája Katona Csaba történész, aki minden témát egy-egy meghívott szakemberrel jár körbe és mutat be a közönségnek.
Meghívott vendég: Gulyás Adrienn történész.

Fotó: Karasz

Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc során beállt hadiállapot számos új lehetőséget teremtett arra, hogy az eseményeket korábban passzívan figyelő nők is részt vegyenek a harctéri feladatok végrehajtásában. Az újonnan felállított magyar honvédség súlyos emberhiánnyal küzdött, ezért egyre több nő vállalhatott katonai szolgálatot, így a honvédek mellett már honvédnők is dolgoztak. Ekkoriban már létezett az álhonvédnő fogalma is.

A Flór Ferenc főorvos által vezetett (VII.) Egészségügyi Osztályon belül megszervezték az Országos Kórodai Főápolónői Intézetet, amelynek élére Özv. Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna került. A kinevezéssel hivatalosan is elismerték a nők szerepvállalásának fontosságát. A honvédnők, ápolásszervezők és ápolónők mellett zászlóanyák, katonafeleségek, kémnők és markotányosnők segítették az áprilisi törvények érvényben tartását, majd a függetlenség kivívását.

A szabadságharc női szerepekre gyakorolt hatásairól Gulyás Adrienn történésszel beszélget házigazdánk, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár történésze.

Időpont: március 12., 19.00
Helyszín: Várkert Bazár, Testőrpalota, Vetítőterem ( 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.)

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás