A százados, a hentes és a nő – Így szabályozták a katonatiszti házasságkötéseket

A Habsburg-birodalom katonatisztjei a XVIII. század közepéig szabadon nősülhettek, ez azonban a növekvő özvegyi nyugdíjak összege miatt hatalmas megterhelést jelentett az államnak. A házasságkötéseket 1750-ben Mária Terézia szabályozta először. Rendelete megkövetelte a házassági óvadék letétbe helyezését, amellyel gondoskodott a családok megélhetéséről és az özvegyekről. A XX. század elejéig a szabályok lazultak, de még mindig szigorúak maradtak.

A XX. század első felében a katonatiszteknek házasságkötésükhöz engedélyt kellett kérniük, az engedély kiadásának több feltétele volt: csak akkor adták meg, ha a megkívánt óvadéktőkét megfelelő módon biztosították, ha az ara szeplőtlen hírnevű, a nősülendő állásának megfelelő társadalmi műveltségű és származású volt, ha a frigy az állásszerű házasság követelményének mindenben megfelelt és más akadály nem állt fenn. Már itt megfigyelhető, hogy a feltételek elsősorban a menyasszonyra vonatkoztak, azokat a menyasszonynak, illetve a családjának kellett teljesíteni, miközben a másik oldalon a legtöbb esetben egy alacsony keresetű, a családját a menyasszony vagyona nélkül eltartani képtelen vőlegényjelölt állt.
Az előadáson ezeket a feltételeket és az ezekhez kapcsolódó kiskapukat járják körül – némi pletykával megfűszerezve.

A Mindentudás Akadémiája előadás-sorozat keretében az előadást Závodi Szilvia, a Hadtörténeti Múzeum muzeológusa tartja. Az eseményén házassági bonyodalmakról, avagy a katonatiszti házasságkötésekről és azok szabályozásáról hallhatsz.

A részvétel ingyenes.

Időpont: február 6., 15.00
Helyszín: Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Anyakönyvi Csoport És Házasságkötő Terem (1092 Budapest, Bakáts tér 1.)