Háború, kisebbségi jogok, kettős állampolgárság - Ezek voltak Novák Katalin legfontosabb gondolatai a pozsonyi látogatása alatt

A köztársasági elnök programja elején találkozott a helyi magyar pártok képviselőivel, ezután a pozsonyi elnöki palotában fogadta őt Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke. A magyar államfőt a díszőrség tisztelgése után népviseletbe öltözött fiatalok ősi szláv szokás szerint kenyérrel és sóval köszöntötték. A megbeszélésen szóba került az ukrajnai háború, az Oroszország elleni szankciók, a magyar kisebbség helyzete és a Brüsszel által visszatartott uniós pénzek ügye is.

Novák Katalin: A magyar kisebbség jogainak érvényesülése nekünk kiemelten fontos

A magyar államfő emlékeztetett, hogy a most lezajlott szlovákiai népszámlálás szerint közel félmillió magyar él északi szomszédunknál.

„Közel félmillió olyan magyar ember, akiknek a jogainak az érvényesülése nekünk, magyaroknak kiemelten fontos” – húzta alá Novák Katalin. A köztársasági elnök hozzátette: a környező országok közül Szlovákia az, ahol a leginkább asszimilálódott a magyarság, és ezért arra kérte Zuzana Čaputovát, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ez az asszimiláció ne folyjon tovább, illetve hogy a magyarok megőrizhessék a magyarságukat Szlovákiában.

Az államfő szólt a szlovák-magyar kettős állampolgárság ügyében is

A szlovák-magyar kettős állampolgárság kapcsán Novák Katalin kifejtette: mindenképp célkitűzés számunkra, hogy a határainkon túl élő magyarok is élvezhessék a kettős állampolgárság lehetőségét, és sajnálatosnak nevezte, hogy Szlovákia is nem ezek közé az országok közé tartozik.

„Én megkértem a beszélgetésünk során elnök asszonyt, hogy lehetőségeihez mérten tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a kettős állampolgárság lehetősége megnyíljon a szlovákiai magyarság számára is” - számolt be Novák Katalin. Válaszában Zuzana Čaputová elmondta: nagyon érzékenyen áll hozzá a nemzeti kisebbségekhez, és vannak magyar tanácsadói is. Kijelentette: a kettős állampolgárság kérdését „nem tartja teljesen megoldottnak”.

Olyan döntéseket hozzunk, amik az agresszornak fájnak, és nem az európai embereknek

„Az álláspontunk az első perctől határozott: elítéljük Oroszország agresszív fellépését, elítéljük Ukrajna megtámadását, és kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett” – húzta alá Novák Katalin, kitérve arra, hogy egyformán fontos volt mindkét országnak a humanitárius segítségnyújtás. Magyarországon ez a 900 ezres számot is meghaladta már az ukrajnai háború elől menekülők száma. Novák Katalin elmondta: a magyarok számára kiemelt célkitűzés lenne a béketárgyalások elindítása, jelenleg azonban aggasztó látni, hogy nem a béke irányába teszünk lépéseket.

„Semmiképpen nem szeretnénk azt, hogy háborús konfliktusba keveredjenek a mi országaink is” – mondta a magyar államfő. Az Oroszország elleni szankciók kapcsán Novák Katalin azt javasolta az európai országok számára, hogy olyan döntések mellett álljunk ki a jövőben is, amelyek a lehető legnagyobb fájdalmat okozzák az orosz agresszornak, viszont nem lehetetlenítik el az európai emberek hétköznapjait.

Novák Katalin szlovák kollégája támogatását kérte a jogosan járó uniós pénzekkel kapcsolatban

A Visegrádi Négyek együttműködésével szólva elmondta, hogy a négy ország együttműködésének nincs valódi alternatívája, és ez ad nekünk lehetőséget arra, hogy a közép-európai érdekeket a lehető leghatározottabban érvényesíthessük az Európai Unión belül. Zárógondolatként Novák Katalin arra kérte kollégáját, hogy értékeljék azt, hogy Magyarország konstruktív tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottsággal, és támogassák Magyarországot, hogy megkapjuk az országnak jogosan járó uniós pénzeket.

Délután a Novák Katalin Miniszterelnöki Hivatalban találkozott Eduard Hegerrel, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökével, akivel zárt ajtók mögött rövid beszélgetést folytatott.

Ezután a köztársasági elnök ellátogatott a Pozsonyi Magyar Szakkollégium ünnepélyes évnyitójára, ahol Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntője után vidám hangulatban elbeszélgetett a szakkollégium magyar hallgatóival.

Programjának végén az államfő koszorút helyezett el a dévényi Szabadság Kapuja emlékműnél. Az emlékművet annak a 400 menekülés közben agyonlőtt férfinak és nőnek a tiszteletére állították, akik a kommunista diktatúra idején próbáltak meg átúszni a Dunán túlpartjára, osztrák földre.