Csirke vagy marha? A tudósok szerint ez a jobb a testednek!

Egy vitatott új kutatás szerint a sovány marhahús kevésbé árthat a bélflórádnak, mint a csirkehús. Bár a vörös és feldolgozott húsokat régóta összefüggésbe hozzák a vastagbélrák és szívbetegségek kockázatával, a baromfi eddig biztonságosabbnak számított – de talán nem minden esetben.

Spanyol kutatók 16 egészséges fiatal felnőtt (18–22 év körüli) bélbaktériumait vizsgálták. Négy-hat hétig heti háromszor csirkehúst, ugyanezt követte egy marhahús-os periódus is. A résztvevők normál étrendet követtek ezen felül. A  székletminták alapján kiderült: mindkét étrend megváltoztatta a bélflórát, de a csirkehús jelentősebb a mikrobiom ritkaságának és sokszínűségének csökkenéséhez vezetett. A bélflóra – azaz a bélben élő "jó" baktériumközösség – nem csak az emésztésben játszik szerepet, de az immunvédelemben és az aggyal való kommunikációban is fontos. - számol be a Daily Mail.

A csirke étrend után megemelkedett a rontó baktériumok szintje, amelyek kapcsolatba hozhatók különböző betegségekkel – köztük a vastagbélrákkal. Ezzel szemben a marhahúsos étrend megnövelte a Blautia baktériumok számát, amelyek támogatják a bél nyálkahártyáját, védenek a gyulladástól és betegségektől. A marhahús-változat Pirenaica marhát tartalmazott, amely gazdag káliumban, cinkben és B-vitaminban.

Mindkét étrendnél ugyanazokat az elkészítési módokat alkalmazták: grillezés, sütés, párolás. Két diéta között 5 hetes „mosóidőt” tartottak, amikor a résztvevők visszatértek a normál étrendhez. A mintavételezést a diéta elején és végén végezték el.

A szerzők elismerték, hogy: Az étrendet önbevallás alapján követték, így előfordulhat, hogy néhány fontos tápanyag vagy ételféleség kimaradt. A mintaszám kicsi – mindössze 16 fő – így további nagyobb vizsgálatok szükségesek. Egy másik olasz kutatás szerint, aki heti 300 g-nál (kb. négy adag) több csirkét fogyasztott, kétszeresre emelkedett a halálozás kockázata 11 különféle emésztőrendszeri daganat esetében, köztük vastagbél- és gyomorrákban.

A kutatók gyanúk szerint ennek hátterében lehet: a magas hőmérsékletű sütés („csirke kérge”), vagy a baromfi takarmánya.

Egészségügyi szervezetek, például a Cancer Research UK szerint a vörös és feldolgozott húsok – a hét 21%-ában – szerepet játszanak a vastagbélrákos esetek többségében. Kémiai vegyületek keletkezhetnek sütés vagy feldolgozás során, amelyek hozzájárulhatnak a rák kialakulásához.

Az NHS és hasonló egészségügyi szervezetek hangsúlyozzák, hogy: A húsfogyasztás lehet része egy kiegyensúlyozott étkezésnek, hiszen a hús fehérjéje segít az izomépítésben, a hormon- és enzimtermelésben. A hús B12-vitaminban is gazdag, ami elengedhetetlen az idegrendszer egészségéhez. Ugyanakkor az NHS javasolja, hogy ha napi ~90 g vörös húst eszel (kb. 3 vékony szelet sült marhahús), csökkentsd azt 70 g-ra a kockázatok minimalizálásához.

Egy kis mennyiségű, sovány marhahús beillesztése az étrendbe potenciálisan kedvezőbb lehet a bélflóra és a szervezet számára, mint a heti többszöri csirkefogyasztás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csirkehús rossz lenne – csak azt, hogy a túlzott fogyasztás kockázatokkal járhat, főként, ha magas hőfokon sütött vagy feldolgozott formában kerül az asztalra.