Rettegéssel tölt el az elalvás? Ezért veszélyes a szomnifóbia!

Ez egy különösen nehéz pszichológiai állapot, mert épp az egyik legfontosabb regeneráló folyamatot bénítja meg: az alvást. A jó hír azonban az, hogy a félelmek tanultak – és amit tanultunk, azt újra el lehet sajátítani. Segítséggel, fokozatos átkeretezéssel és testi-lelki támogatással az alvás újra biztonságos élmény lehet számunkra, és ez kulcsfontosságú az mentális és fizikai egészségünk szempontjából!

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2025.06.21.

rémálom pszichológiai szomnifóbia félelem szakértő test depresszió

Az alvás természetes, létfontosságú testi folyamat – a test regenerálódik, az agy rendszerez, az idegrendszer pihen. De mi történik akkor, ha valaki fél álomba szenderülni?

A szomnifóbia egy ritka, de valós pszichológiai állapot, amelyben az ember kóros rettegést él át az elalvástól vagy az éjszakai élményektől. A szorongás nem a fáradtság miatt jelentkezik, hanem attól a gondolattól, hogy az éjszakai szunyókálás kontrollvesztéssel, rémálmokkal jár, vagy akár azzal, hogy az illető soha többé nem ébred fel. Sokan időnként megtapasztalják a rémálmokat vagy stresszes időszakok miatti nehezebb elalvást – de a szomnifóbiában szenvedőknél ez rendszeresen, már-már kényszeresen jelentkezik. Az alvás helyett inkább az éjjeli ébrenlétet választják, hogy elkerüljék a szorongást és a pánikszerű tünetek. Ennek a pszichés állapotnak akár súlyos testi, lelki és mentális következményei lehetnek

– figyelmeztet dr. Makai Gábor pszichoterapeuta.

Le kell ásni a problémák gyökeréig!

Ahhoz, hogy a szomnifóbiát hatékonyan lehessen kezelni, fontos tudni, hogy mi váltotta ki. Ezek közé tartozhat:

- Gyakori, visszatérő rémálmok, akár gyermekkortól kezdve, mint például az üldöztetés, menekülés, halálesetek, zuhanásos álmok.

- Éjszakai pánikrohamok, amelyek alvás közben törnek elő.

- Alvásparalízis, amikor a tudat már ébren van, de a test nem mozdul – félelmetes élmény, különösen, ha hallucinációval is jár.

- Korábbi traumák, amelyek éjszaka emlékek, képek formájában térnek vissza. Ide tartoznak a balesetek, bántalmazások, tragédiák megélése.

- Kontrollvesztés-érzés: egyesek számára az elalvás az irányítás elvesztésének érzésével jár, ami rendkívül erős szorongást válthat ki.

A test így reagál az alváshiányra

Az alvástól való félelem hosszú távon komoly testi tünetekhez vezethet.

– Az ezzel járó éjszakai ébrenlét nemcsak a pihenést akadályozza, de krónikus alvásmegvonáshoz is vezet, ami több rendszert is érint:

- Idegrendszeri kimerültség: ingerlékenység, koncentrációzavar, fokozott szorongás, akár depresszió.

- Hormonális zavarok: az alváshiány megborítja a kortizol–melatonin egyensúlyt, ami fokozott stresszhez vezet.

- Immunrendszer gyengülése: a kevés és rossz minőségű alvás csökkenti a fertőzésekkel szembeni védekezőképességet.

- Szív- és érrendszeri kockázatok: az éjszakai nyugalmi periódus hiánya megterheli a keringést, amelynek súlyos következményei lehetnek.

- Függőség kialakulása: a szomnifóbiában szenvedők gyakran használnak koffeint, nikotint vagy altatókat, hogy kezeljék az állapotukat. Ezek azonban tovább ronthatják az alvásciklust és erősíthetik a félelmet – tájékoztat a pszichológus.

A legnagyobb ellenség: az álom

A szomnifóbiás emberek nagy része nem magától az elalvástól, hanem az álmoktól fél.

A visszatérő rémálmok erőteljes érzelmi lenyomatot hagynak – ezek lehetnek tudattalan félelmek, emlékfoszlányok, vagy szimbolikus üzenetek, de a test valódi fenyegetésként reagál rájuk. Ráadásul ez nem csak az éjszakai pihenést teszi lehetetlenné, de a nappali hangulatra is jelentősen rányomja a bélyegét. Ennek hatására az agy már az elalvás gondolatához is stresszt társít, és megtanulja: álom = veszély. Ez az asszociáció hozza létre a szomnifóbiát. A rémálmok feldolgozatlan emlékei gyakran poszttraumás stressz szindrómához (PTSD) kapcsolódnak, amelynek része lehet az alvás zavara is

– mondja a szakértő.

Mit lehet tenni, hogy vége legyen?

A szomnifóbia kezelése pszichológiai megközelítést igényel, mivel a kiváltó ok mélyen az érzelmi, tanult reakciókban gyökereznek.

Hatékony módszer lehet a kognitív viselkedésterápia (CBT-I), amely az egyik legjobb módszer alvásproblémák kezelésére. Segít újraépíteni az alváshoz kapcsolódó biztonságos gondolatokat, megtanítani az agyat, hogy az elalvás, nem veszély, hanem megnyugvás és feldolgozni, újra keretezni a rémálmokat. Hasznosak lehetnek a relaxációs technikák és légzőgyakorlatok is. A test ellazítása gyakorlással elérhető, ez pedig segíti a pszichés feszültség oldását is. Fontos szerepe van az alváskörülmények javításának is. Érdemes kialakítani egy alvási rendszert, meghatározva a lefekvési és felkelési időt, kerülni az esti tévézést, okostelefonok használatát, a délutáni órákban már nem javasolt a koffeinfogyasztás és érdemes egy ideig teljesen kerülni az alkoholfogyasztást. Egy sötét, nyugodt hálószoba sokat javíthat az alvásminőségen. Végszükség esetén, a kezelőorvos gyógyszeres terápiát is elrendelhet, de a hosszú távú megoldás mindig a pszichológiai feldolgozás

– javasolja a pszichoterapeuta.

Jó tudni!

A szomnifóbia nemcsak egyszerű félelem, hanem egy tanult reakció, amelyhez a test fokozatosan hozzászokott: elalváskor már automatikusan szorongani kezd az ember, még mielőtt bármilyen rossz élmény jelentkezne. Ez a pszichés mechanizmus sajnos önmagát erősíti, ha nincs kezelve.

Szöveg: Bata Kata, Fanny magazin