A szerelem csupán kémia? Ezen múlik, hogy kibe esünk bele

Sokan ismerjük az érzést, amikor kipirul az arcunk, felgyorsul a szívverésünk és pillangók repkednek a gyomrunkban – írja a Fanny magazin. A felfokozott érzelmek hatását mindannyian megtapasztaljuk, de vajon mi történik ilyenkor a szervezetünkben?

Vonzalom első látásra

Arról a bizonyos pillanatról úgy beszélünk, mintha Ámor nyila eltalált volna minket: intenzív, elsöprő és úgy érezhetjük, mintha a sors rendelte volna el így. A kezdeti boldogító érzését három vegyi anyag váltja ki az agyban. Az egyik a noradrenalin, amely a pozitív izgalmi állapotért felelős, és függőséget válthat ki. Serkenti az adrenalin termelődését, ez okozza a szapora szívverést és izzadó tenyeret. A második a dopamin, a jó közérzetet keltő vegyi anyag és a harmadik a feniletilamin, amely akkor szabadul fel, amikor a szerelmünk közelében vagyunk. Szóval amikor meglátunk valakit és azt mondjuk, hogy ő az igazi, akkor ezek a hormonok beszélnek belőlünk.

Mit is érzünk pontosan?

A szerelembe esésnek három különböző fázisa van. 

1. fázis: a vágy

Ezt a testünkben lévő hormonok szintje irányítja. Férfiak esetében a tesztoszteron, nők esetében az ösztrogén. 

2. fázis: a vonzalom

Hasonló érzés, mint bizonyos drogok vagy az alkohol okozta függőségi roham. Az eufória érzése és az agyban felszabaduló vegyületek – köztük a dopamin (öröm), az adrenalin (harc vagy menekülés) és a noradrenalin (izgalmi állapot) – összevisszasága miatt a szerelembe esés olyan érzés lehet, mintha függőséget okozna. Különösen az adrenalin az oka annak, hogy kipirul az arcunk, izzad a tenyerünk, és a szívünk hevesen ver, amikor találkozunk valakivel, aki tetszik nekünk.

3. fázis: a kötődés

Ebben a szakaszban elkezdünk szoros köteléket érezni a párunkkal, és hosszú távú közös terveket kezdünk szövögetni. Ilyenkor a dopamin és a noradrenalin felszabadulását oxitocin, az ölelés hormonja váltja fel.

Miért pont ő a nagy ő?

Bár a szerelem három fázisa egyszerűnek tűnhet, számos más tényező is befolyásolja, hogy kibe leszünk szerelmesek. Sokan gondoljuk, hogy van egy bizonyos ideálunk, és ha azzal összefutunk, akkor minden eldől. Ám a történet ennél egy picit összetettebb. Itt van például az illető illata. Bármilyen hihetetlenül hangzik, de kiszagoljuk, hogy ki kell nekünk, vagyis mindannyian kiválasztjuk a saját különleges illatú párunkat. A hormonokhoz hasonlóan a feromonok is vegyi anyagok, de a különbség az, hogy a testen kívül, az izzadságunkban és más testnedveinkben lappangva vannak. A tudomány szerint a tudat alattink ez alapján választja ki, hogy ki iránt érzünk vonzalmat. 

Hasonló a hasonlóhoz

Az sem mindegy, hogy mennyire hasonlítunk egymásra. Ösztönösen vonzódunk a hozzánk hasonlóan gondolkodó emberekhez. És bizony – akár ki merjük mondani, akár nem – a megjelenés is rengeteget számít, nem csupán a belső értékek. Például a szimmetrikus arcot általában a hagyományos vonzerő egyik ismérvének tartják. Tanulmányok szerint a szimmetrikus arc jó gének meglétére utal, míg a túlságosan ferde arc rossz egészségi állapotra, alkoholfogyasztásra vagy dohányzásra utalhat. Eközben a férfiaknál a mutatóujjhoz képest hosszabb gyűrűsujj a több tesztoszteron, és ezáltal a magasabb spermaszám, a nagyobb termékenység, az egészségesebb szív és a jobb gének jelzője. Mindezek egy pillanat alatt felülírják a saját élettapasztalatainkat, a megjelenéssel kapcsolatos preferenciánkat és ízlésünket. Emellett még a testalkat is számít. Ha nem is tudatosan, de azokhoz vonzódunk, akiknek a testalkata egészségesnek tűnik, tehát nem túl sovány, de nem is túl kövér, mert ez fontos szempont az utódnemzés szempontjából.

Miért csökken a vágy?

A szerelem tudománya azt is meghatározhatja, meddig működik egy kapcsolat. Minél magasabb a dopamin- és oxitocinszintünk, annál tovább tart a felfokozott érzelmi állapot. Ezt azonban befolyásolhatjuk, például öleléssel, összebújással, ugyanis a másik közelsége növeli ezeknek a hormonoknak a termelődését a szervezetben. Tehát használjuk ki a Valentin-napot, dobjuk be magunkat, mutassuk meg a másiknak, hogy fontos a számunkra, öleljük meg, mert ezzel felgyorsíthatjuk a hormonok áramlását. Másik megközelítésből, az igazi érzelmi hurrikán egy-két éven belül lecsendesedik. A szerelem, amelyet az agyunk és a testünk stresszként élt meg, lecsillapodik, mivel a kortizol- és a szerotoninszint normalizálódik. A szenvedély azonban még mindig ott van, ugyanis a jutalommal és örömmel kapcsolatos agyterületek még mindig aktiválódnak a szerelmi kapcsolat előrehaladtával, csupán az állandó sóvárgás és vágy csökken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a romantika szikrája idővel kialszik. Így tehát ha 30 év házasság után is azt érezzük, hogy még mindig szerelmesek vagyunk a párunkba, akkor az valóban úgy is van.