Ezeket a megdöbbentő tényeket tutira nem tudtad az idei év madaráról

Az ősi magyar eredetmondák legendás turulmadara, a kerecsensólyom lett a 2024-es Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 50 jubileumi év madara. A különleges állatról 8+1 érdekességet gyűjtött össze a Fanny magazin.

1. Hazánkban védett madár

Főként Ázsiában honos, elsősorban Kína, Mongólia és Kazahsztán területén él, míg az európai állomány több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel. A faj megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara.

2. Bízzuk rá a rágcsálóirtást!

Nagytermetű és széles szárnyú, méretében és színezetében hasonló az egerészölyvhöz. Fő táplálékát a nyílt, pusztai élőhelyigényű fajként talajon élő, közepes termetű rágcsálók, például ürgék, hörcsögök, földimókusok jelentik. Képes kisebb, egér termetű fajokat is elejteni, és ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor repülő madarakra, főként seregélyekre és galambokra vadászik.

3. Elfoglalja az üres fészket

Saját fészket nem épít. A sziklafalak párkányain holló fészkét használja, vagy a csupasz párkány törmelékes talajában alakít ki egy sekély mélyedést a tojásoknak. Fás élőhelyeken pedig más közepes és nagy testű madarak, elsősorban ölyvek és sasok üres fészkeibe költözik be.

4. Néhány nap különbséggel

Évente egyszer költ, az európai állomány fészkelése március végén, április elején indul. A tojó általában három-négy tojást rak. A tojásokat naponta-kétnaponta lerakja, majd azonnal elkezdi a kotlást, így a kikelő fiókák között akár egy hétnél nagyobb idő- és nagy méretkülönbség lehet.

5. Gondoskodik az élelemről

Főként a tojó felel a kotlásért, a hím csak rövid időre váltja a tojót. Eközben a hím vadászik és eteti a családot. Amikor a fiókák ellátásáról a hím egyedül már nem tud megfelelően gondoskodni, a tojó is elhagyja a fészket, és a hímmel együtt vadászik.

6. Kirepülnek a fészekből

A fiatalok öt-hat hét alatt válnak röpképessé. Ezt követően a hím és a tojó még hetekig eteti őket. A zsákmányállatokat fokozatosan, repülés közben adják át, vetetik el a fiókákkal. Ez a folyamat segít a fiataloknak fejleszteni röpképességüket és megtanulni a préda megragadását.

7. Télből a nyárba

Az állomány egy része elvonul, a telet Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában tölti. Magyarországon február és november közt figyelhető meg, de az öreg párok egész évben itthon maradhatnak.

8. Nem könnyű feladat

Szinte mindenhol csökken az állománya, de a hazai populáció a fajvédelmi intézkedéseknek köszönhetően növekszik. Korábban az egyik legnagyobb veszélyt a fészkek kifosztása jelentette, mivel a kerecsenből kiváló solymászmadarat lehetett nevelni. Ezt a veszélyeztetett fészkek őrzésével, nagyrészt önkéntesek segítségével sikerült visszaszorítani.

+1. A lét a tét

Jelenleg az áramütés veszélyezteti leginkább, ezért a vezetékek szigetelése a természetvédelem egyik legfontosabb feladata. A magasfeszültségű vezetékek oszlopaira kihelyezett speciális, „örök” élettartamú alumínium költőládákban a nyestektől és az emberektől is védetten költhetnek a kerecsenek, napjainkban a hazai állomány több mint kétharmada itt költ.