Minden, amit az építményadóról tudni kell 

Ahogy említettük, a helyi önkormányzatnak szükséges fizetni minden olyan lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után, ami az önkormányzat illetékességi területén található. Természetesen kivételek itt is vannak, nem szükséges fizetni a szükséglakás, a háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, a radioaktív hulladék elhelyezésére vagy a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt épület, az ingatlan-nyilvántartási állapot és rendeltetésszerű használat szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló vagy kapcsolódó építmény után, illetve mentesül az építményadó alól a műemlékké nyilvánított épület vagy helyi védelem alatt álló épület felújítása esetén kiadott építési engedély vagy örökségvédelmi engedély jogerőre lépését követő három adóévben.

Az építményadót alapesetben annak a személynek szükséges megfizetnie, aki a naptári év első napján tulajdonosi szerepkörben van. Amennyiben nem egy tulajdonosa van az ingatlannak, úgy az összeg tulajdoni hányad alapján oszlik meg az érintett személyek között. Társasház esetén csak az önálló ingatlan után szükséges a tulajdonosnak építményadót fizetnie, a közös részekre vonatkozó adót a társasház közösségét terheli. Abban az esetben, ha az építményen haszonélvezeti jog van, úgy az adót a haszonélvezőnek szükséges megfizetni. Több haszonélvező esetén az adófizetési kötelezettség együtt terheli őket. Az ingatlan eladása esetén az adott tárgyévben az eladót, azaz a régi tulajdonost terheli az adó, az év bármely napján adja is el építményét. Fontos észben tartani az eladónak, hogy hiába adta el év elején ingatlanát, az év hátralévő részében az adó még őt terheli. A vevőnek, azaz az új tulajdonosnak szükséges bejelenti az illetékes önkormányzatnál a vételt, majd a következő naptári évtől ő lesz az adóalany, aki köteles megfizetni az építményadót.

Az építményadót kétféleképpen lehet számolni, az önkormányzat döntheti el melyiket alkalmazza. Az első számítási mód szerint az építmény hasznos alapterületének m2-t szükséges alapul venni, míg a másodiknál az építmény korrigált forgalmi értékét. Az építményadó mértékét, akárcsak az iparűzési adóét az önkormányzat határozhatja meg, viszont egy felső határt itt sem lehet átlépni. Az első számításnál a maximum 1100 Ft/m2, míg a második számításnál a korrigált forgalmi érték 3,6%-a lehet a felső határa az adóalapnak. Az építményadót két részletben szükséges megfizetni, először március 15-ig, majd szeptember 15-ig. 65 éves kor felett, illetve megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő egyénnek (amennyiben egyedül él vagy ugyanezen feltételeket teljesíti az ugyanott lakó személy) lehetséges adófelfüggesztést kérni. Ebben az esetben nekik nem szükséges megfizetni az építményadót, viszont az adófelfüggesztés megszűnésével a jegybanki alapkamattal növelve számítják ki utólag a terhet.

Tehát, az építményadót alapesetben a tulajdonosnak szükséges megfizetni, haszonélvezet esetén a haszonélvezőnek. Fontos, hogy mértékét az illetékes önkormányzat szabja meg, ez alapján az építményadót az évben két részletben szükséges kiegyenlíteni, abban az esetben is, amennyiben tulajdonosváltás történik. Az aktuális építményadó mértékéről érdeklődjön az illetékes önkormányzatnál. Amennyiben székhelyszolgáltatást vesz igénybe, az építményadó terhét levesszük Önről! Székhelyszolgáltatással kapcsolatban keressen minket irodáink egyikébe!

(x)