Kevesen vannak, akik nem vettek részt a munkahelyi pletykákban vagy ne lettek volna ezeknek az alanyai vagy esetleg az áldozatai. A pletyka azonban nem feltétlenül káros, a szakértők szerint erre az idők kezdete óta szükségünk van.
El kell választanunk a pletykálást a rágalomtól és az intrikától, amelyek mögött már rosszindulat is lapul.
„A pletyka két ember között jön létre, egy ismerhető emberről szól, a legfőbb jellegzetességei pedig a terjedés, a gerjedés és az erjedés. A terjedés azt mutatja meg, hogy hány embert érint a pletyka, hány emberhez jut el. A gerjedés azt, hogy hogyan alakul át az információ, az erjedés pedig azt, hogy időben mennyire távoli tőlünk az adott esemény. A pletykának a lényege az aktualitás valamiért, a legtöbb ember érdeklődéssel olvas arról, hogy Sissy hercegnőnek rosszak voltak a fogai vagy hogy mit csinált Elizabeth Taylor” – mondta a profession.hu-nak Szvetelszky Zsuzsa vállalati kommunikációs szakértő, pletykakutató, szociálpszichológus.
„A pletykának nem az a célja, hogy valaki másról rosszat mondjunk, hanem szimplán csak információt szolgáltassunk róla. Ha szándékunk is van a kibeszélés mögött, akkor már nem pletykáról, hanem rágalomról beszélünk, amit a jogrendszer is tilt” – magyarázza Zsuzsa.
A pletyka kontextusát is érdemes figyelembe vennünk, hiszen mindig egy adott közösség dönti el, hogy milyen normái vannak, mit tart elfogadhatónak, és emiatt a pletyka pozitív vagy negatív előjele is változhat. Ami veszélyes, ha valaki egy segítőkésznek tűnő pletykával manipulálni próbálja a másikat, például ha egy harmadik félről olyat mond, ami megváltoztatja az illető megítélését.
Ha pletykálnak rólunk, arról sokszor csak mi nem tudunk, de érdemes azért ébernek lenni, nehogy tudattalanul mi adjunk muníciót egy jó kis rólunk szóló szóbeszédre. Ha valaki nekünk szegez egy kérdést, azt már megválaszolhatjuk úgy, hogy ne induljon el belőle pletyka.
„Ha például feltesznek nekünk egy kellemetlen, a magánéletünkre vonatkozó kérdést, ne igennel vagy nemmel válaszoljunk, ehelyett mondjuk azt, hogy nem szoktunk ilyen dolgokról beszélgetni vagy mennyire meglepőnek tartjuk, hogy ilyesmikkel foglalkoznak az emberek” – mondta.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre