Már a múlt században is a Duna-partra vagy a strandra menekültek a rekkenő hőség elől a fővárosiak. Nézzük, hogyan élték túl a kánikulát.
A légkondi előtti időkben mindenki rohant strandolni, amikor 28 fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála. Felfrissülést ugyanis a vízpartok mellett találtak az emberek a melegben. A Római-part és a Palatinus strand volt a sláger már akkor is a fővárosiak életében. Az 1900-as években a budai vízi élet központja a Római volt, 23 csónakház működött itt.
A Palatinus strand a mai napig sikeres: 1919-ben nyitotta meg kapuit. Akkor még Duna-parti strandként működött, a medencéket 1920-ben építették. A nagy bővítésre a második világháború után még a hetvenes évekig kellett várni, akkor csaknem kilenc hektárral növekedett a területe. 1987-ben ötpályás vízi csúszdával bővült, napjainkban tízezer ember befogadására, szórakoztatására és pihentetésére képes.
A Dagály Termálfürdő, Strandfürdő és Uszoda, röviden Dagály fürdő, 1948-ban nyitotta meg kapuit. Sokáig Szabadság Strandfürdő néven működött. Mai nevét a köznyelv már régóta használja, a fürdő mellett a Népfürdő utcába csatlakozó Dagály utca után.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre