Jön advent első vasárnapja: mutatjuk mit érdemes tudni erről a hagyományról

Az advent alapvetően egy keresztény ünnep, amiről tudatosan vagy épp megszokásból, de szinte mindenki megemlékezik. Mik a szokások ilyenkor és miért pont ezek? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat erről az ünnepkörről!

Az advent egy keresztény gyökerű ünnep

A keresztény kultúrkörben advent első vasárnapja a karácsony napját, vagyis december 25-ét megelőző negyedik vasárnap. Kivéve a görögkatolikusokat, mert náluk a hatodik vasárnaptól tartják az adventet. Az ortodox keresztényeknél pedig -a húsvéthoz hasonlóan- egy negyven napos böjt előzi meg ezt az időszakot.

Mióta létezik olyan, hogy adventi időszak?

Az adventi időszak eredete a 4. századig nyúlik vissza: a gallikán liturgiában a vízkeresztkor (január 6.) tartott felnőttkeresztelést megelőző négyhetes időszak volt az adventi időszak. Az 5. században aztán már a karácsony vált jelentősebb ünneppé, ezért ehhez kötődött az először hat hetes, majd a négy hetes advent - olvasható a Wikipédián.

Mettől meddig tart az adventi időszak?

Az adventi ünnepkör kezdete minden évben november 27. és december 3. közé esik, idén advent első vasárnapja november 30-án lesz. Az idei ünnepkör vízkeresztig, vagyis január 6-ig tart majd.

Miért pont a vasárnapok a kiemelt napok adventkor?

Mert az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, ezért az advent négy hete is négy vasárnapig tart. Emellett az első adventi vasárnap egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Mit jelent az advent szó?

Az advent (ádvent, úrjövet) szó jelentése: eljövetel és a latin adventus Domini kifejezésből származik. Régebben egyes vidékeken kisböjtnek is nevezték ezt az időszakot. Ez az időszak a karácsonyt megelőző várakozás ideje, az Úr eljövetelének várása.

Mi volt régen és mi most a szokás adventkor?

A böjt most már nem elvárás, pedig 20. század előtt még esküvőt is csak külön engedéllyel lehetett az adventi időszakban tartani. Manapság inkább csak a visszafogottság, a csend, a több ima és lelki olvasmány, valamint a bűnbocsánat szentségéhez járulás a követendő ebben az időszakban a vallásos embereknél. Egy másik adventi szokásunkat sem tartják már sokan: a szentcsalád-járást, vagyis amikor minden nap más házhoz vittek egy szent családot ábrázoló képet, imákat mondtak, és kisebb szertartásokat mutattak be körülötte. Van azonban olyan hagyomány, amit a mai napig sokan követnek: Adventi naptára és koszorúja például sokaknak van otthon.

Mit érdemes tudni az adventi naptárról és koszorúról?

• Az adventi naptárak használata már 1900 körül elkezdődött, és a kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért kitalált egy játékot: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét. Ezekből ehetett meg egyet-egyet a gyermek esténként. Végül a kisfiú felnőtt és üzleti vállalkozásba kezdett: olyan naptárt szerkesztett, amiben huszonnégy ablak mögé egy-egy csokoládé vagy cukorka volt elrejtve. 
• Az adventi koszorú sem egy túl régi szokás: 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette az elsőt. Egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát, köztük a vasárnapokra 4 nagyobbat helyezett el, amik közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A mai adventi koszorúkon már csak négy gyertya van, sokaknál 3 lila és egy rózsaszín. A színeknek szintén a keresztény kultúrkörhöz köthető hagyományai vannak: a lila gyertyák a bűnbánatot szimbolizálják, a rózsaszín pedig az örömöt.