Ezt tervezi Brüsszel Magyarországgal: rezsiemelés, a családtámogatások megvágása, a multik profitjának növelése

Megjelent az Európai Bizottság Magyarországról szóló, 2025. évi országspecifikus ajánlásainak tervezete. A javaslatcsomagról június 20-án szavaz a pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN. Hadjárat a rezsicsökkentés és a családtámogatások ellen.

Feltűnő, hogy bár az ajánlások eredeti célja kizárólag a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció, a bürokraták által írtak azon messze túlmutatnak mind megfogalmazásukban, mind tartalmukban. Brüsszel a célok meghatározása helyett ugyanis konkrét intézkedések megtételére hívja fel Magyarországot.

Először is, az Európai Bizottság kivezetné a rezsicsökkentést. Úgy látják, hogy „Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban lenne az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában.”

Mindezt úgy összegezhetjük, hogy a bizottság a rezsicsökkentés felszámolására és az orosz földgáz és kőolaj kivezetésére szólítja fel hazánkat, utóbbi célkitűzés végrehajtásával pedig Ukrajna támogatásának árát ismét a magyar emberekkel fizettetné meg.

Másodikként érdemes kiemelni, hogy Brüsszel a kiskereskedelmi szektor szabályozási környezete kapcsán a hatósági árakat, az árrést korlátozó intézkedéseket és a kötelező akciókat kritizálja. Ez azt jelenti, hogy az árréscsökkentést és egyéb, a multikat sújtó és a fogyasztók pénztárcájára nézve kedvező intézkedéseket is kivezetnék.

Szintén a multikat védené Brüsszel azzal a megállapításával, hogy szerintük az adórendszer további torzulását okozza a szektorokra célzott különadók, extraprofitadók széles körű alkalmazása. Ezek ugyanis – a bürokraták meglátása szerint – aránytalanul sújtják a nagyobb, jellemzően külföldi tulajdonú vállalatokat. A multikat sújtó különadók és a bankadó megszüntetése a nagyvállalatok profitját növelné, a többi adófizető terheit viszont fokozná.

ezért arra hívnak fel, hogy a kormány nyújtson „célirányos támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak” – azaz, rengeteg család számára szüntesse meg a kedvezményeket.

Jóllehet 2010-hez képest a foglalkoztatottak száma közel egymillióval magasabb, de ez még mindig nem győzte meg az Európai Bizottságot. Brüsszel tehát tovább támadja a teljes foglalkoztatottságot eredményező magyar intézkedéseket, és többféleképpen kritizálja a szakképzés fejlesztését, illetve direkt módon támadja a munkanélküliségi ellátások korábbi, aktivitásra sarkaló átalakítását – írta meg a Magyar Nemzet.

Végül azt is érdemes megjegyezni, hogy Brüsszel olyan intézkedéseket vár a magyar kormánytól, amelyekhez a nekünk járó forrásokat politikai okokból visszatartja. Ennek jegyében azt írják, hogy hazánk „(…) sürgősen gyorsítsa fel a REPowerEU fejezetet is magában foglaló helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását, aminek érdekében mielőbb hajtsa végre az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedéseket. Gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok (ERFA, IÁA, ESZA+, KA) végrehajtását”. Mindez azért is cinikus, mert a fenti programok végrehajtását – Ursula von der Leyen bevallása szerint is – valójában politikai okokból akadályozza az Európai Bizottság évek óta.

Figyelemre méltó, hogy a mostani bizottsági javaslatok közül több is felbukkant már a Tisza politikusainak, illetve tanácsadóinak érvelésében. Gerzsenyi Gabriella európai parlamenti képviselő – aki korábban maga is ilyen brüsszeli ajánlásokon dolgozott – élesen kritizálta a rezsicsökkentést, akárcsak Bódis Kriszta, a Tisza Párt társadalompolitikai szaktanácsadója.

A Magyarországnak járó források visszatartásának nyilvánosan örülő Kollár Kinga egyébként kedden kritika nélkül osztotta meg Brüsszel Magyarországról szóló programját. Az árrések korlátozását pedig a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is kritizálta, aki emlékezetes módon tojáshiánnyal hergelt a húsvét előtti hetekben, amiből nem lett semmi – írja a Ripost