Rekordot döntött a dömösi gólyapár: „Soha nem raktak le ennyi tojást”

Annyira picikék, törékenyek és annyira cukik, hogy bármeddig szívesen nézegetné őket az ember. Az első három fióka az anyák napja előtti szombaton kelt ki, a többiek pedig két-két napos csúszással. Hogy miként nőnek fel, hogy etetik őket a szülők és hogy repülnek majd ki, bárki ingyen megnézheti interneten, gólya webkamera segítségével keresztül. 

Szofi, a vad gólya, aki engedi, hogy ellássák

Márton András és felesége, Mártonné Jandó Judit huszonegynéhány éve foglalkozik madármentéssel. Emiatt került hozzájuk az ifjú gólya legény is 2016-ban, miután megérkezett a tavaszi vonulásban. A budapesti rakparton találták meg, a vállában sörét volt. Műtéttel sikerült megmenteni a szárnyát, viszont repülni soha nem fog tudni, így sok sorstársához hasonlóan, ő is Andráséknál maradt. Mindenki meglepetésére, még abban az évben fészket rakott a családi ház udvarán, egy 1 méter magas állványra, amire egy sámliról ugrik fel. A következő év tavaszán pedig beköltözött hozzá egy vad gólya, Szofi - írja a Fanny magazin.

– Két bolond egy pár, leginkább így tudnám jellemezni magunkat a nejemmel – viccelődik András, a Birdmania Madárpark és Természetvédelmi mentőközpont alapítója. – Annak idején díszmadár tenyésztéssel kezdtük. Volt olyan szárnyasunk, akivel világbajnokságot is nyertünk. Onnan kötöttünk ki a madármentésnél, mert szerettük volna a megszerzett tudásunkat, tapasztalatunkat valamilyen nemes ügyben hasznosítani, különösen a természetvédelem szolgálatában. Nemcsak madarak, hanem például nyulak, vaddisznók, őzek is vannak nálunk. A cél az, hogy miután felépülnek, visszaengedjük őket a természetbe. Azok pedig akik képtelenek már a vadonban élni, nálunk maradnak, akár csak Macus. Sokan kérdezik, hogy egy hím gólyának, hogy lehet ilyen nevet adni. Nos, ennek az a története, hogy a gólyák nemét nem lehet ránézésre megmondani. Amikor idehozták, azt hittük, hogy lány, ezért kapta ezt a nevet. Amikor pedig kiderült, hogy mégis fiú, addigra már megszoktuk, sőt ő is hallgatott a nevére, így rajta maradt. Szofi hiába jár vissza évek óta, továbbra is vad gólya. Ő nem háziasodott. Inkább azt mondanám, hogy ő hasznosít minket. Elfogadja, hogy adunk neki enni, itt senki nem bántja és a kertben megengedi, hogy egy méterre legyek tőle. 

„Itthon még nem volt hét tojásos gólyafészek”

Andrásék már megszokták, hogy Szofi minden tavasszal jön, nyár végén pedig elmegy.
– Az első évben, miután augusztusban elrepült, a következő tavaszig az egész család gyomorgörcsben volt – árulja el. – Mostanra már nem izgulunk annyira, de amikor aktuális az érkezése, óránként ránézünk a fészekre, hogy itt van-e már. Mi sokszor egész nap jövünk-megyünk, nem érünk rá mindig mindent szemmel tartani. Sokszor a kertünkben történő dolgokat az emberek előbb veszik észre a kamerán keresztül, mint mi. Például idén, amikor Szofi kora reggel a fészekben landolt, mi jóízűen aludtunk az asszonnyal. Reggel, amikor felkeltünk, több tucatnyi üzenet várt, hogy megjött a gólya hölgyemény. Idén belehúztak a tojásgyártásba, ebből is látszik, hogy Szofi korosodó tojó, akinek túlműködik a petefészke. Macus továbbra is szereti kedvesét, és lelkesen szemesítette a tojásokat, úgyhogy mind a hétbe fióka került. Magyarországon még soha nem volt hét tojásos gólyafészek, bár hozzáteszem, hogy ők nagy előnyben vannak, hiszen itt bőségesen el vannak látva minden földi jóval. Végül négy tojást inkubátorba raktam, hogy az első három fióka kényelmesen elférjen, meg, hogy egyáltalán életben maradjanak. Az utoljára kikelt fiókáknak sokkal hányatatottabb sorsuk van. Az, amelyik nyolc napos lemaradással kel ki, egyharmad akkora, mint a nagy tesók. Miután felerősödnek picit az inkubátorban kikelt fiókák, természetesen visszakerülnek a fészekbe. Amíg mondjuk a nagyobb bagoly fióka engedi enni a kicsit, sőt néha feltépi neki az egeret kis darabokra, ezzel szemben a gólya fióka nem ilyen segítőkész és önzetlen.

Sajnos a legtöbb kis gólya elpusztult

A fehér pihés, fekete csőrű gólya fiókák 70 grammosan születnek és már az első napon kerepelnek. Amikor két hónappal később kirepülnek, már 2500-3500 gramm között mozognak. 
– Ahogy pár éve, idén is tervezzük, hogy jeladót teszünk a fiókákra, így nyomon tudjuk követni a sorsukat – meséli. – Hasznos dolog, de nem kis lelki teher, mert tíz fiókából kettő éri meg az ivarérett kort és tér vissza Európába költeni. A legtöbben el sem jutnak Afrikáig, mert áramütésben elpusztulnak az elavult villanyoszlopok miatt, de van olyan is, amelyik mérgezett egeret eszik, vagy ledarálja a kombájn a kukoricásban. Reménytelen feldolgozni, hogy hiába teszünk itt mi meg mindent értük, mert amint kirepülnek tőlünk, jó részük elpusztul. Ezt csak úgy lehet csinálni, hogy amennyire csak lehet, kizárjuk magunkból ezeket a gondolatokat. E helyett, inkább az itt lévő állatokkal foglalkozunk, és csak tesszük a dolgunk. Egyébként a gólya nagyon okos madár. Mindegyik külön egyéniség. Van, amelyik bújósabb, van sunyibb, és van vérmesebb is köztük. Sok szempontból lehet párhuzamot vonni köztük és az emberek között. Például, az állatvilágban azon ritka fajok közé tartoznak, akik nem csak az utód nemzés miatt vannak együtt, hiszen akkor is szeretgetik egymást, miután kirepültek a fiókáik. A gólya párok sem egyformák. Az emberekhez hasonlóan, látni köztük botcsinálta párokat, akiknek nem jutott más. Szofiék nagyon aranyosak együtt, szép párt alkotnak. Macus, amikor tudja, hogy már jönnie kell az asszonynak, napokig alig eszik, és terpeszállásban várja a szerelmét. Jó érzés, hogy sokan követik, szeretik őket, nem csak itthon, még Ausztráliában is. Az pedig külön öröm, amikor olyan visszajelzést kapunk, hogy kisiskolás osztályok együtt nézik a gólya családot…