
Rémisztő: lebénult a négyéves kislány a rutinműtét után
Mindenkit sokkolt az eset.
A díjazott magyar kékfestő, Sárdi János beszélt erről a szép hagyományról. A magyarországi kékfestés hagyománya nemzeti érték.
Kevesen büszkélkedhetnek olyan rangos hazai elismeréssel, mint Sárdi János kékfestő népi iparművész, aki 2025. március 15-én megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetését. Ezzel többek között magas színvonalú munkáját, példamutató tevékenységét ismerték el. A Metropol nem csak a kékfestésről kérdezte.
Elképesztően örültem a kitüntetésnek, mert tudom, hogy rajtam kívül nagyon sokan vannak, akik ezt megérdemelnék, és annál nagyobb megtiszteltetés, hogy engem választottak, hogy én kaphattam meg a díjat. Örülök neki, nagyon jól is esik
– mesélte boldogan Sárdi János. A Baranya vármegyei, nagynyárádi születésű férfi élete már a fiatal évektől kezdődően a hagyományok tiszteletén, a szakmai elhivatottságon és az alkotás iránti szenvedélyen alapul. Nem is csoda, ha szakmai munkáját több elismerés és kitüntetés koronázta meg, amelyeket újításai és kiemelkedő minőségi munkája kapcsán kapott.
Sárdi János édesapja, az ismert nagynyárádi kékfestő mesterség képviselője életében meghatározó szerepet töltött be. A családi kékfestőműhely mindig nyitva állt előtte, és már munkája és családja mellett is rendszeresen segített édesapjának a hagyományos kézművesmunkában.
Úgy gondolom, hogy sokan vannak, akik sokat tesznek a népművészetért, és őket igenis díjazni kell. Magyarországon jelenleg 5 kékfestőműhely működik, melyek közös céljai között szerepel, hogy igyekszünk megtartani a jövőnek ezt a szép technológiát, igyekszünk visszavinni a népművészet ezen szép ágát a mindennapokba
– emelte ki a díjazott kékfestő, aki nem csak Győr, Tolna, Bácsalmás, Tiszakécske, valamint Nagynyárád kékfestőműhelyeire büszke. A nemzetközi kapcsolatok révén Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia műhelyeivel is igyekszik együttműködni.
A kékfestés számára nem csupán mesterség, hanem a magyar kulturális örökség szimbóluma is. 2015-ben a magyar kékfestészet felkerült a Magyar Kulturális Örökség Listájára, majd 2018-ban, a fent említett országokkal közös munka eredményeként az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Listájára is, amihez Sárdi János munkássága nagyban hozzájárult.
A Kékfestő Fesztivál állandó támogatójaként és résztvevőjeként nemcsak a hagyomány megőrzéséhez, de a népszerűsítéséhez is hozzájárult. Amikor 2010-ben nyugdíjba vonult, végleg a kékfestés művészetének szentelte életét. 2017-ben, édesapja elvesztése után átvette a családi műhely vezetését, és tovább folytatta a hagyományos kézműveskékfestést.
Vegyész végzettségének köszönhetően a hagyományos indigós és indantrén festési technológiákban is innovációkat vezetett be. Kifejlesztett egy olyan eljárást, amely biztosítja, hogy az indigós festésű anyagok nem fakulnak, valamint lehetővé teszi különböző árnyalatok előállítását. Ezzel nemcsak a hagyományokat tartja életben, hanem modern, tartós és esztétikus anyagokat is készít.
Igyekszünk a több száz éves technológia hagyományait megtartani. A kézművesmunka végeredménye nagyon sok sikerélménnyel jár, így a fiataloknak is csak ajánlani tudom, legalább kipróbálásra
– jegyezte meg Sárdi János, akinek a számára mindez az értékteremtést és a hagyományok továbbadását jelenti.
Az alkotóvágy mindenkiben benne van, ez egy nagyon szép kiteljesülési formája
– hangsúlyozta a kékfestő népi iparművész lapunknak.
Mindenkit sokkolt az eset.
A baleset helyszínén egy sávon halad a forgalom.
Újabb trükkel támadnak a hackerek.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre