5000 munkás menekült el innét: még mindig nyikorognak a gépek a 90-es évek legnagyobb gyárában

Az ember egyik legelemibb tulajdonsága a kíváncsiság. Ennek köszönhetjük társadalmunk állandó fejlődését, és ennek köszönhetjük azt, hogy ilyen messzire jutottunk a kezdetek óta. A kíváncsiság hajt bennünket előre és ösztökél arra, hogy minél többet ismerjünk meg ebből a világból. Az emberi kíváncsiság szüleménye az urbex is, amelynek keretei között felfedező emberek régi, elhagyatott épületeket térképeznek fel, az azokról készült képeket pedig nyilvánosságra hozzák. Az egyik legnépszerűbb urbex csapat, a Chloeurbex most elképesztő felvételeket tett közzé.

Anglia egyik legnagyobb szövetgyárát mutatták be, amely már hosszú ideje bezárta kapuit. Az ország délnyugati régióinak legnagyobb és legrégibb gyára volt ez, amelynek helyén egykoron kukoricamalom üzemelt a Tone folyó partján. 1796-ban egy vállalkozó vette meg az épületet, és felvirágoztatta a szövetgyárat: fénykorában 5 ezer munkás dolgozott itt. Az idő azonban eljárt fölötte, s a munkások szépen lassan elmenekültek innen a jobb jövő reményében, és olyan helyeken vállaltak állást, amely több fizetést kínált. 2000-ben végleg bezárt az üzem, azóta a rozsda eszi minden szegletét, a gépek azonban - ha az idő szeles - még mindig nyikorognak.