Családtámogatások sora segíti a gyermeket vállalókat – ez derült ki a családkonferencián

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány „Család 2025” címmel tartott konferenciát a Néprajzi Múzeumban, ahol Hankó Balázs miniszter aláírta az Egyesült Államoknak a Genfi Konszenzus Nyilatkozathoz való újracsatlakozását üdvözlő levelet. A nyilatkozatot 2020-ban hozták létre, és az USA csatlakozásával már 40 állam részese ennek a nemzetközi család- és életvédő szövetségnek, amelynek titkárságát 2022 óta a KINCS látja el. A résztvevők megállapították, a magyar családtámogatás rendszere példamutató és jól segíti a gyermekvállalást. 

Védelem és biztonság a családoknak

Hankó Balázs miniszter kiemelte: a magyar családpolitika célja, hogy védelmet nyújtson a családellenes ideológiákkal szemben és anyagi biztonságot nyújtson a gyermeket nevelő családoknak. A kultúráért és innovációért felelős miniszter emlékeztetett, hogy az 1995-ös Bokros-csomag a családokkal szemben foglalt állást, amelynek következményeként 322 ezerrel kevesebb szülőképes korú nő él ma Magyarországon, mint 2010-ben. Ha ők megszülettek volna, akkor ma 212 ezer gyermekkel lenne több Magyarországon, miközben a 2024-ben megszületett 77 ezer gyermek helyett 100 ezer újszülött jöhetett volna világra.

Beszélgessünk, bátran!

Győri Enikő európai parlamenti képviselő rámutatott: ahhoz, hogy ma az Európai Unióban családokról beszélhessünk, bátorság kell, Magyarországnak pedig a 2011-es és a 2024-es EU-elnökség alatt is megvolt a bátorsága ahhoz, hogy a népesedés és a családok témáját beemelje az európai gondolkodásba. A Patrióták Európáért képviselője szerint az Európai Uniónak arról kellene szólnia, hogyan tudunk tanulni egymástól.

Nőtt a 20–39 éves nőkre jutó születések száma

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke arról beszélt, hogy 2023-ban az Európai Unióban mindössze 3,66 millió gyermek született, ami 2020-hoz képest közel 10 százalékos csökkenést jelent. Magyarországon ugyanebben az időszakban fele ekkora volt a visszaesés, annak ellenére, hogy a gyermekvállalási korban lévő nők száma soha nem volt még ilyen alacsony hazánkban. 2010 és 2023 között az Európai Unió tagállamaihoz képest hazánkban nőtt legnagyobb mértékben a 20–39 éves nőkre jutó születések száma, ráadásul a többi tagországhoz képest idehaza a migrációnak ebben nem volt szerepe. Magyarország népessége nem a migráció, hanem a gyermekszületések révén alakul.

Sereghajtókból az élmezőnybe kerültünk

Ádám Dénes, a KSH Kommunikációs és Architekturális Igazgatóságának elnökhelyettese azzal folytatta, hogy az elmúlt tíz évben a gyermekvállalási magatartás egyik legfontosabb mutatója, a teljes termékenységi arányszám (TTA) egyetlen uniós tagállamban sem éri el a reprodukciós szintet. Ezzel szemben 2010 és 2021 között uniós összehasonlításban Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben a termékenységi ráta (1,61), amelynek eredményeként uniós sereghajtókból az élmezőnybe kerültünk. A javulás viszont azért nem mutatkozik meg a születésszámban, mert a Ratkó-korszak lecsengésével a szülőképes korban levő nők száma egyre csökken, tehát kevesebb nőnek kell több gyermeket szülnie. 

Társadalmi konszenzus van

Kenyeres Kinga előadásában rámutatott, hogy Magyarországon gyakorlatilag teljes társadalmi konszenzus övezi a család fontosságát. A Századvég Tudásközpont Alapítvány főigazgatója elmondta, hogy felméréseik szerint az európaiak 88, míg a magyarok 98 százaléka számára nagyon fontos a család, az ideálisnak tartott gyermekszám pedig átlagosan 2,4.

Adós az unió

A szakmai előadásokat „A tavalyi év gazdasági és társadalmi változásai a családok szempontjából” című kerekasztal-beszélgetés követte, amelyet dr. Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár vitaindító előadása előzött meg. A beszélgetést prof. dr. Engler Ágnes, a KINCS Neveléstudományi Kutatóközpontjának vezetője és dr. Pári András, az intézet tudományos elnökhelyettese vezette.

Dr. Csepeti Ádám vitaindító előadásában kiemelte, hogy az uniós intézmények vezetői nem kezelték kiemelt kérdésként a népesedési problémákat, ami a kontinens gazdasági lemaradását eredményezte. Elmondta, az Európai Unió még mindig adósunk egy átfogó népesedési stratégiával, amely nyíltan felvállalná a család, mint a társadalom és a gazdaság alapegységének versenyképességben játszott, kiemelt szerepét.

Csökken a gyermekszegénység

Pillók Péter, a Századvég Társadalmi folyamatok és Média Kutatóintézetének igazgatója elmondta, hogy felméréseik szerint az emberek 40 százaléka anyagi nehézségekről számolt be, ugyanakkor a megtakarítási hajlandóság növekedett, és a legalsó társadalmi rétegekben is többen érzik úgy, hogy bővülnek a lehetőségeik.

Szalai Piroska miniszterelnöki megbízott a gazdasági adatokat elemezve elmondta, hogy a családalapítási tervek erősen összefüggenek a társadalmi hangulattal és a gazdasági stabilitással: ha az emberek nem látnak biztos jövőt, halogatják a gyermekvállalást. Az elmúlt években ugyanakkor egymillió ember került ki a szegénységből, és Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a gyermekszegénység Európában.

Stabil a családtámogatási rendszer

Kardosné Gyurkó Katalin generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a családtámogatási rendszer stabilitása a magyar gazdaság teljesítményére épül, a pozitív változások hatása pedig később jelentkezik, így bízik benne, hogy a gazdasági mutatók javulásával a családalapítás ideje sem tolódik ki.

Prof. dr. Lentner Csaba rámutatott, hogy a gazdasági krízisek külső tényezők következményei, a magyar kormány azonban végig védelmezte a családokat és a munkahelyeket. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi Kutatóintézetének vezetője szerint a jelenlegi 4 százalékos munkanélküliségi ráta kedvező, és a kormány további gazdaságélénkítő lépésekkel készül a 2025-ös évre, amelynek eredményeként a családok pluszforrásokhoz jutnak. Ebben kiemelkedő szerepe lesz a családi adókedvezmény 2025. évi megduplázásának.

A család áll a woke célkeresztjében

A második, az „A korszellem hatása a családdal kapcsolatos döntésekre” című kerekasztal-beszélgetést Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ elnökének vitaindító előadása vezette fel, aki a woke-ideológiát az újkori kommunizmushoz hasonlította. Szerinte ez az ideológia támadja a családot, a gyermeket és az életet, és mivel a család az utolsó védvonalat jelenti az egyén számára, ezért jelenleg a woke célkeresztjében a család áll. 

Dr. Beneda Attila rávilágított arra, hogy a fogyasztói társadalom nem bírja elviselni a családokban rejlő szinergiákat, és ezért próbálja szétzilálni őket. A családügyekért felelős helyettes államtitkár szerint az ellen kell küzdeni, hogy a fiataljaink magukévá tegyék azt a fajta fogyasztói társadalmat, amelyik a létszükségletet jelentő értékeket szétrombolja.

Erős alapokon nyugszik a család jogi védelme

 Ifj. dr.Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarország Alaptörvénye védi a házasság és a család intézményét és világosan rögzíti, hogy az apa férfi, az anya pedig nő. A családok védelmét a sarkalatos törvény is biztosítja, így a család jogi védelme is erős alapokon nyugszik.

Hal Melinda klinikai szakpszichológus a fiatalok körében tapasztalható bizonytalanságot emelte ki, amely a családalapítást és a jövő tervezését is megnehezíti. Véleménye szerint a fiatalok ma nem tudnak előre tervezni, mivel az őket körülvevő társadalmi környezet rendkívül ingadozó, ami a családalapítási terveiket is befolyásolja.

Védelemre szorul a hagyományos családmodell

Király Nóra miniszteri biztos, a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) alapítója arról beszélt, hogy a digitalizáció miatt a fiatalok könnyen hozzáférhetnek a mainstream trendekhez és tiltottnak számító tartalmakhoz.

– mondta Király Nóra.

Kitekintő – Magyarország 5-ösre vizsgázott

A KINCS gondozásában megjelent egy, az európai uniós tagállamok demográfiájáról és családpolitikájáról átfogó képet adó kötet is. Az „Európai Uniós Családpolitikai Kitekintő 2024” című könyvről Fűrész Tünde, a KINCS elnöke elmondta, a Kitekintő szerzői megvizsgálták, hogy egyes tagállamok milyen értékek mentén valósítják meg a családpolitikájukat, milyen hasonlóságok és eltérések figyelhetők meg, milyen előrelépések történtek, illetve mi változott 2019-hez képest. Fűrész Tünde szerint ez a kötet jó lehetőség arra, hogy megtalálják azokat a közös pontokat, jó gyakorlatokat, amelyek átvételre érdemesek, s amelyek által tovább lehet erősíteni az európai családokat. Kérdésünkre, hogy az európai kitekintésben egytől ötös skálán Magyarország hol áll családpolitikai intézkedésekben, a KINCS elnöke azt válaszolta: „5-ösre vizsgáztunk”.

– mondta Fűrész Tünde. A KINCS elnöke hozzátette: ezenkívül az otthonteremtés is egy olyan jó gyakorlat nálunk, amire büszkék lehetünk.

– tette hozzá.

Az Európai Uniós Családpolitikai Kitekintő 2024 kötet letölthető a KINCS weboldaláról angolul és magyarul.