Lomtalanítás Budapesten: közeleg a „lomismaffia-világ” vége, változik a rendszer

Régóta visszatérő kérdésként jelentkezett a fővárosban eddig is, hogy megfelelő-e az 50 éve meglévő lomtalanítási rendszer. Van, aki színfoltként éli meg, de a lakosságot leginkább zavarja a felfordulás, a koszos bolhapiac jelleg, amely igazi gyűjtője a gyakran vidékről is Budapestre utazó kincsvadász-brigádoknak. Akik nagyban tesznek a tiltó törvényre, őrzik a zsákmányaikat, de még össze is verekednek a koncon, ha arról van szó. A Mohu elképzelése, miszerint mindez megszűnik, és a „házhoz menő” lomtalanítást modern és környezetbarát alapú rendszer váltja fel Budapesten is. Az elképzelésről Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője és Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese beszélt.

A lomizás szinte szakmává csiszolódott az elmúlt 50 évben Budapesten, tele van íratlan szabályokkal, területfoglalási taktikákkal, sőt bandaháborúkkal is egy ilyen „kincsvadászat”. A Metropol már beszámolt a csepeli Csillagtelep lomtalanítása kapcsán arról, hogy a „kincskeresés” jellemzően hajnalban kezdődik, és délelőtt már egész tömeg guberál a kidobott tárgyak között. A gyakran vidékről, kisteherautókkal érkező csapatok általában  már napokkal a lomtalanítás kezdete előtt felmérik a körzetet, és a komolyabb zsákmánnyal kecsegtető helyeken otthagynak egy őrszemet, aki a lomokon ülve vigyáz a szerzeményekre, nehogy a konkurens banda vagy egy járókelő szemet vessen rá. Bár vidéken sokkal rendezettebb a rendszer – mostanra csupán 20 településen nem gyűjtőpontos –, a fővárosban uralkodó kaotikus állapotok is hamarosan megszűnnek és modern, környezettudatos módszert vezetnek be. Budapest esetében ráadásul az utcára kerülő szemét jelenleg válogathatatlan, az égetőműben sem tudják elégetni, annyira vegyes összetételű. 

A kormány azonban azt szeretné elérni, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. Ezért tavaly júliustól új hulladékgazdálkodási rendszert vezetett be országosan, amelyben a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi az állami hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátását, és vállalta a főváros új lomtalanítási rendszerének bevezetését is. Az új rendszer kialakításáról egyeztetett a fővárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője, a Mol és az Energiaügyi Minisztérium. 

Szentkirályi Alexandra szerint, 

 – hangsúlyozta. A főváros Fidesz–KDNP frakciójának vezetője azért tért ki erre, mert a rászorulók lomjaiért – akik maguk nem tudják a gyűjtőpontra szállítani majd –, házhoz megy a Mohu, de az ehhez kapcsolódó regisztráció bevezetése 2027-től indulna fokozatosan, hiszen több százezer címről van szó. Addig a két rendszer párhuzamosan működhet.

Lomtalanítás: mutatjuk, ezek a standard gyűjtőpontos elvek 

A Mohu terveit ugyan még alakíthatják, de eddig annyit lehetett tudni, hogy a cég kerületenként 3 napon át nyitva lévő, 10 lerakópontot jelölne ki 800-1000 méterre a lakásoktól, ahová a lakosság maga szállítja le a nagy darabos háztartási lomot. A pontokon szelektáltan veszik át azokat, őrzik majd elszállítják ingyenesen.