A hétfői parlamenti ülésen döntenek a képviselők a kancellár sorsáról. Scholz a múlt héten bizalmi szavazást kezdeményezett saját maga ellen.
December 16-án eldőlhet, hogy lesznek-e februárban előrehozott választások Németországban. No, de kezdjük az elején: Olaf Scholz német kancellár bizalmi szavazást kezdeményezett a múlt héten saját maga ellen. A mai parlamenti ülésen döntenek a képviselők a kancellár sorsáról. A hétfői forgatókönyv a követklező: Olaf Scholz hétfőn beszédet mond a 733 parlamenti képviselőnek arról, miért kért bizalmi szavazást. Ezt két órányi vita követi, amit majd a szavazás zár.
Német sajtóértesülések szerint még Olaf Scholz is arra játszik, hogy a parlament megvonja tőle a bizalmat, mert abban bízik, hogy így februárban jobb eredményeket érnének el.
Felmerült, hogy a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) Olaf Scholz mellett teszi le a voksát. Az beszélik, a jobboldali párt azért támogatná a szocialista kancellárt, mert attól félnek, hogy a CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz – aki jó eséllyel februártól átvenné a hatalmat – háborús veszélybe sodorhatja Németországot Ukrajna fokozott támogatásával.
Mint ismert, Merz december elején váratlanul Kijevbe utazott, ahol többek között találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélésen szóba került Ukrajna további támogatása is, illetve, hogy a németek Merz vezetése alatt nagy hatótávolságú rakétákat (Taurus rakétákat) szállíthatnak Ukrajnának.
Merz – Olaf Scholz kancellárral szemben – mindig is támogatta ezeknek a nagy hatótávolságú rakétáknak az átadását.
Az Insa új közvélemény-kutatása szerint az Alternatíva Németországért párt társelnöke és kancellárjelöltje Alice Weidel az elmúlt hetekben tovább erősödött, és már az első helyen áll a kereszténydemokrata Friedrich Merzcel együtt. Az Insa reprezentatív felmérése alapján 21 százalék szavazna Alice Weidelre. Ezzel az eredménnyel az AfD vezetője a CDU/CSU kancellárjelöltjével, Friedrich Merzzel közösen az első helyen áll a kancellárjelöltek népszerűségi versenyében.
Ám míg Merz továbbra is stagnál és egyértelműen lemarad pártja közvélemény-kutatási eredményétől, addig Weidel további három százalékpontot javított az előző héthez képest. Kissé megelőzte saját pártját is, amelyet az Insa húsz százalékra tesz. A német gazdasági válság is a jobboldali politikus kezére játszhat, ugyanis a 45 éves Weidel közgazdasági doktorátussal rendelkezik – olvasható a Riposton.
A német kormánykoalíció november elején bukott meg, belső feszültségei azonban már 2021-es megalakulása óta látszódtak, és ezek az elmúlt egy-másfél évben többször is olyan durvának tűntek, hogy felmerült: akár vége is lehet a közös kormányzásnak. 2023 őszén az idei költségvetés összeállításán feszültek egymásnak a koalíciós pártok vezetői, idén ősszel pedig a jövő évi költségvetés mentén vált egyre egyértelműbbé, mennyire különböző elképzelései vannak a három párt vezetőinek.
Olaf Scholz kancellár aztán a november 6-án tartott esti sajtótájékoztatóján jelentette be: meneszti Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminisztert, aki erre azzal reagált, hogy kilép pártjával a koalícióból. Az országban a koalíció felbomlása óta nagyrészt megállt a politikai döntéshozatal. Ennek ellenére november végén a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének egyhangú döntéséből kiderült, a párt ismét Olaf Scholzot jelölné kancellárnak.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre