Legyünk vallásosak vagy sem, a legtöbbünk otthonában örökzöldből készült, díszített és gyertyákkal ellátott koszorú kerül az asztalra az adventi időszakban a várakozás jelképeként. De vajon mennyit tudunk a díszről, annak eredetéről és jelentéséről?
Az egész karácsonyi ünnepkör, az ünnepre való felkészülés az adventtel kezdődik. Az első gyertyát idén december 1-jén kell meggyújtani a koszorún, ami a várakozás időszakának legfontosabb szimbóluma.
Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész már 1838-ban meggyújtott egy-egy gyertyát a karácsonyt megelőző időszak napjain, az ünnephez érve pedig az összeset. Majd 1839-ben az általa alapított hamburgi gyermekotthonban elkészítette az első adventi koszorút, hogy kedveskedjen az apróságoknak és kézzel foghatóbbá tegye a karácsonyvárást.
Egy óriási kocsikereket használt alapnak, ezt díszítette fel örökzölddel, amire 20 piros és 4 fehér gyertyát helyezett, majd csillárként a mennyezetre emelte. Előbbiek a hétköznapokat, utóbbiak a vasárnapokat jelképezték. Így alakult ki a 24 napos adventi időszak.
A szokást idővel egyre többen átvették, és már a polgári házakban is világított az adventi koszorú. A gyertyák száma lecsökkent, csupán a vasárnapokat jelölő négy fényforrás maradt rajta. Emiatt kisebb lett a mérete, és bárki könnyedén elkészíthette.
A koszorún többnyire három szín jelent meg, illetve vált fontossá: a zöld a termést, a piros az életet, az arany a fényt jelképezte. Idővel a katolikus egyház is gyakorolni kezdte a szokást, ők azonban más árnyalatokat helyeztek előtérbe.
Az adventi koszorú kör alakja az Istentől jövő örökkévaló szeretetet jelenti, az örökzöldek a reményt és életet, a gyertyák pedig Jézus eljövetelének közeledtét. A gyertyák gyújtási sorrend szerint: hit, remény, öröm, szeretet. A római katolikus tradíciók személyeket is hozzájuk rendeltek: a fogalmak Ádámot és Évát, a zsidó népet, Szűz Máriát és Keresztelő Szent Jánost képviselik.
Az adventi koszorú valójában egy kapocs, ami összeköti az otthont és a templomot. Ezért se nem kizárólag vallási, se nem világi ünnepi kiegészítő. Annak ellenére, hogy egykor a keresztény világ jelképe volt, ma már vallástól függetlenül a karácsony egyik legfontosabb kiegészítője.
A gyertyákat a hagyomány szerint vasárnap reggel kell meggyújtani, de vannak, akik szombat vagy vasárnap este teszik ezt meg. A kinézet tekintetében határ a csillagos ég, ma már inkább kész terméket vásárolunk. A régi szokások szerint mindegy, hogy milyen irányban és sorrendben gyújtjuk meg a gyertyákat, és hogyan helyezzük el őket.
1. A színek jelentése
A négy gyertya lila és rózsaszín színe katolikus hagyományokra épül: ezek három és egy arányban állnak az adventi koszorún. Az árnyalatok a liturgiák színeire utalnak, mivel advent három vasárnapján lila, egyen pedig rózsaszín miseruhát viselnek a papok a templomban. Jelképeik szerint a lila a bűnbánatot és lelki megtisztulást, a rózsaszín pedig az örömteli várakozást és a Szűz Mária előtti tisztelgést fejezi ki. Nem minden vallásban lila és rózsaszín a gyertya színe.
2. Emlékeket állít
A hagyományok szerint az első gyertya meggyújtásakor azokat a próféciákat érdemes átgondolni vagy újraolvasni, melyek a Messiás eljövetelét hirdették. A második gyertya emlékeztetőül szolgál arra, ahogyan az angyal hírül adta Máriának és Józsefnek, hogy felnevelhetik Isten fiát. A harmadik során a pásztorokat is megvilágító világosságra gondolunk, ez a sötétségből hozott felszabadulást. A negyedik láng a napkeleti bölcseket vezető betlehemi csillag ragyogására utal.
3. Ez az öröm szimbóluma
Az első adventi vasárnapon lila terítő van a templomban, lila miseruhát vagy stólát ölt a pap. A másodikon hasonlóan tesznek, és a nagyböjti időszak színe is a lila az egyházi liturgiában. A következő vasárnap kiemelkedő, hiszen advent második feléhez érünk, és ilyenkor gyújtjuk meg a rózsaszín gyertyát, ami az öröm szimbóluma. A negyedik hétvégén újra lila jön, ez a bűnbánatot jelöli, és immár az összes fény világít a koszorún.
4. Középen van a fókusz
A protestáns vallásban a piros vagy vörös és a fehér gyertyaszínek dominálnak az adventi koszorún. Egyes helyeken négy piros áll a koszorún, egy nagyobb fehér pedig középen, amit kifejezetten csak karácsony este gyújtanak meg. Ez jelképezi Krisztust. Ahol három piros és egy fehér gyertya áll, ott is neki ajánlják az utolsóként meggyújtott fehéret.
5. Világosságot gyújt a szívekben
Nemcsak önmagában a gyertyáknak, a fénynek is fontos szerepe van. A gyertya maga Jézus szimbóluma, ahogyan világosságot ad, majd lassan elég. Ha a világi jelentést nézzük, a néphagyományokig kell visszanyúlnunk: a december 21-i napforduló után egyre világosodnak a nappalok, amíg viszont ez eljön, a gyertyák hoznak fényt az otthonainkba.
Forrás: Fanny magazin
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre