„A gyerekek szerint én vagyok a Jézuska barátja!”

A Herczeg család ma már három településen 25 ezer fát nevel.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2024.12.15. 17:30
fenyőfa termesztés család

A Herczeg családban a nagypapa az Őrségben kezdte a fenyőfatermesztést, majd a veje és az unokája is követte példáját: mára három településen 25 ezer fát nevelnek.

Fotó: Fanny magazin

Többek között Zalalövőn egész évben akad bőven feladat: metszenek, permeteznek, kaszálnak, csemetét ültetnek, hogy aztán szenteste utolsóként érjenek haza. Magyarországon évente közel 2 millió háztartásba kerül karácsonyfa, mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőt, nagyrészt Vas, Zala és Somogy vármegyében.

Az utolsó darabot vitték haza

Annak idején Imre anyai nagypapája, Sebők József látott fantáziát a fenyőtermesztésben; akkortájt csak a falujukban, Viszákon hat-hét családnak adta ez a megélhetést. Mára már csupán ketten maradtak. Az apa-fia párosnak is van főállása: az idősebb Imre tanár, iskolaigazgató-helyettes és alpolgármester, az ifjabbik a szállítmányozásban dolgozik, sokszor reggeltől estig. Mégsem hagyná veszni a fenyőket.

– Én ebben nőttem fel – kezdi. – Ha bánatom volt, ha örömöm, mentem fel a fenyvesbe. Régen mindig azt a fát vittük haza karácsonyra, ami megmaradt a piacon. Egyik évben – valamikor a 2000-es évek elején, amikor egy Trabant kombival szállítottuk a fákat – 24-én délután felhívtam apát, hogy elfogyott az összes, nincs mit nekünk díszíteni otthon. Erre azt mondta, vágjam ki azt, ami a nagyszüleim háza oldalában nő Őrimagyarósdon, az majd jó lesz. Az egyik oldalán egy ág se volt, de legalább szépen besimult a fal mellé – mondja nevetve.

Azonban amióta megnősült, Anikó, a felesége választja ki, melyik fenyőt fogják feldíszíteni. Imre már sokszor év közben látja, melyiket kellene hazavinni, de általában a párja egy másik mellett dönt. Sok szép történetük van, ami ide kötődik. 

Fotó: Fanny magazin

Látod ezt a fát? Hatéves elmúlt, és nekünk nagyon fontos. Nándi, a kisfiunk nehezen akart érkezni, lombikprogramra jártunk. Egy nap indultunk volna már a kórházba, de felhívtak minket, hogy elhaltak az embriók, nem kell jönnünk. Mondtam Anikónak, gyere, menjünk ki csemetézni, ha már kivettük a szabadságot. Ezt a fát is akkor ültettük. Kis idő múltán csörgött a telefon, de a feleségem fel se akarta venni, olyan bánatos volt. Később mégis visszahívta az ismeretlen számot; az orvos keresett minket. Mondtam, hogy elnézést, hogy nem vettem fel, de épp csemetét ültettünk, mire a doktor úr azt válaszolta viccesen, hogy hát, ő is azt szeretne

– idézi fel nevetve Anikó. Ezután kaptak egy újabb időpontot, és akkor megfogant Nándi, majd jött négy évvel később Izabell.

Szebbé tenni a karácsonyt

Néhány évtizeddel ezelőtt nem volt ekkora választék, luc- vagy ezüstfenyőt díszítettek a családok. De így is érhette őket komoly meglepetés.

Ha valahol kopaszabb volt a fa, a nagyapám bizony csavarral befúrt pár ágat, hogy szebben mutasson

– vallja be Imre, hozzátéve, mivel akkoriban zsineggel fogták össze a fenyőt, előfordult, hogy a csavarozott ág lerepült róla. Az ifjabbik Imre a mai napig a szombathelyi piacon árul, december közepétől szentestéig. Így az ünnepi készülődés minden feladata Anikóra hárul.

Mégis a gyerekek azt hiszik, hogy Apa a Jézuska barátja, hiszen ő hozza meg a fát!

– veti közbe Anikó. Nándi és Izabell is úgy tudja, azért kell segítenie, mert minden család várja a karácsonyfát, és a Kisjézus nem érhet oda mindenhova.
Akadnak azonban olyanok is, akiknek nem telik az ünnep ékére, de Imre úgy érzi, mindenkinek jár egy szép karácsonyfa:

Előfordult, hogy egy kamasz fiú jött oda hozzám a piacon, hogy a nagymamája egyedül neveli hármukat, és 2 ezer forintjuk van, azért mit tudnának venni. Kiválasztottam egy szép, formás fenyőt, és boldog karácsonyt kívántam. A pénzt pedig nem fogadtam el. Máskor egy háromgyerekes özvegy apa karácsonyát igyekeztünk szebbé tenni egy gyönyörű darabbal. Ha már akkora szomorúság érte őket.

A kivágottak helyére újakat ültet

Az ifjabbik Imre teherautóval fuvaroz, sokszor reggeltől estig úton van. A fenyők azonban nem várnak. A családi vállalkozásban most már nagyrészt az ifjabbik Imre dolgozik, ilyenkor, november végén, december elején besegítenek a rokonok – írja a Fanny magazin.

Herczegék – akik a Magyar Fenyőtermelők Országos Egyesületének alapító tagjai – azt javasolják, hogy alaposan nézzük meg a fát, mielőtt megvásároljuk, ez szavatolja, hogy sokáig díszítheti otthonunkat. A Nordmann esetében például előfordulhat, hogy ferde a szára, ami megnehezíti a befaragást. Figyeljük a fenyő alsó ágait; ha azok szárazabbak, inkább másik mellett tegyük le a voksunkat. Az ezüstfenyőnél megtörténhet, hogy a belső ágak – főleg a magasabb példányoknál – befüllednek. 
Ha megvettük a fát, minél később kerüljön melegre. A legtökéletesebb, ha kinti hőmérsékleten – lehetőleg féltető alatt, teraszon vagy erkélyen – tároljuk, úgy, hogy ne essen rá az eső és a hó. A szállításhoz használt hálót is levehetjük róla, főleg, ha hidegre fordul az idő, így kisebb eséllyel érheti fagykár. Miután kivágták a fát, már nem vesz fel vizet, ezért nem érdemes vízzel teli vödörbe tenni. 

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás