Rusvai Miklós elárulta: ezt kell tudni a halálos hantavírusról, ami már hazánkban is megjelent

Hazánkban is terjed a ritka vírus, a hanta haemorrhagiás láznak két nagy csoportja van. Az egyik vállfaját ENSZ-katonák hozták be Európába, akik a koreai háborúban teljesítettek szolgálatot. Ez egy olyan bevérzésekkel és magas lázzal járó betegség, ami rágcsálók által terjed, és egyes esetekben halál is lehet a vége.

– mondta el a Metropolnak dr. Rusvai Miklós állatorvos és vírusszakértő, aki azt is elmondta: 

A másik változata a krími-kongói vérzéses láz, ami a Krím-félszigettől Ukrajnán keresztül egészen az egyenlítőig egy sávban fordul elő. Ezt kullancsok hordozzák, ennek a fertőzésnek a kullancsát már hazánkban is kimutatták. Szerencsére magát a fertőzést azonban nem, csak legközelebb hozzánk a Balkánon.

Magyarországon viszonylag ritka a megbetegedések száma, évente csak néhány ember kapja el. Az elmúlt héten egy Veszprém vármegyei idős nő veséjét támadta meg a kórokozó. A laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy a hantavírusról van szó, amit az egerek vizelete és széklete terjeszt. A megfertőződésnek a természetjárók, kirándulók, a mezőgazdasági munkások és a katonák vannak leginkább kitéve. A krími-kongói vérzéses láz tünetei a megfertőződés után 10-13 nappal jelentkeznek. 

Tünetei: ingerlékenység, magas láz, hátfájás, ízületi fájdalom, gyomorfájás, gyengeség, kipirult arc, vörös szem és torok. A fertőzés érintheti a májat is, és elég magas a halálozási aránya. A megfertőzöttek 10 százalékánál végződik halállal a megbetegedés, melynek oka a veseelégtelenség. Magyarországon igen ritkán üti fel a fejét a hantavírus. Jelentősebb járványt 2014-ben Horvátországban a Plitvicei tavaknál észleltek. Ez a betegség elméletileg emberről emberre is terjed. Erre azonban még nem volt példa. Az ismert esetek mindegyikénél a vírushordozó rágcsáló volt.