Vitézy Dávid lebuktatta Karácsony Gergelyt: „Elhallgatta a nyilvánosság előtt”

Május 21-én, a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét elvonva döntött Karácsony Gergely a BKK 50 milliárd forintos likviditási válságának kezeléséről. Az akkori előterjesztés azt írja, hogy »különösen az agglomerációs tarifaközösség létrehozása« miatt »időközben megváltozott szerződéses környezet« okozza a likviditási válságot a BKK-nál. Ezért minden idei forrást előrehoznak, viszont mivel ez sem lesz elég, utána egy pénzügyi trükkhöz folyamodik a városvezetés. 50 milliárd forint (!) tartozást ismer el a BKK felé, melyet a BKK aztán követelésként kereskedelmi bankoknak értékesít a tulajdonos főváros jóváhagyásával. Az ügyletet Karácsony Gergely személyesen hagyta jóvá május 21-én – a nyilvánosságot minderről 19 nappal a választás előtt azonban nem tájékoztatta. Ezt a tartozást majd aztán a kamataival együtt 2025 márciusában, a jövő évi iparűzési adóbevételekből törlesztené vissza a főváros. Ez ugye azt jelenti, hogy a 2025-ös év eleve –50 milliárd forintról indul majd, s ez egy olyan pénzügyi spirál, amiből jelentős kormányzati többlettámogatás vagy az agglomerációs megállapodás újratárgyalása nélkül nem lesz kiút.

Május 31-én a Partizán főpolgármester-jelölti vitáján Karácsony még tagadta, hogy az agglomerációs megállapodás pénzügyi problémákat okozna, sőt, azzal büszkélkedett, hogy milyen jól járt vele a BKK, amikor elmondtam: a féláron ingázó agglomerációs utasok miatt kieső bevételt valakinek ki kell fizetnie, és a következő főpolgármester feje fájhat majd emiatt. Most már pontosan tudjuk: ekkorra Karácsony Gergely már legalább 10 napja pontosan tudta, hogy mekkora a baj, de a választási kampányban elhallgatta, letagadta ezt a nyilvánosság előtt.

Amikor január végén Lázár János és Karácsony Gergely megállapodtak az új agglomerációs tarifarendszerben, sokan nem értették, miért voltam az egyetlen szereplő, aki azt mondta: persze, tök jó, hogy mindenkinek olcsóbb lesz a bérlet, de valakinek ezt ki kell majd fizetni. Január 30-án ezt írtam itt: »Ez a kieső bevétel szabad szemmel is látszik és hiányozni fog a közösségi közlekedés költségvetéséből, ha nem pótolják vissza. Úgy tisztességes tehát, ha azok, akik ezeket a döntéseket meghozták, bemutatják: miből fogják kipótolni és mikor. Ugyanis, ha ez nem történik meg, a budapesti közösségi közlekedés minősége fogja a kárát látni ekkora forráskivonásnak«”.

Egy biztos: csodák nincsenek. Az új bérletek hatására érdemi utasszám-növekedés nem látszik a fővárosi agglomerációban egyik HÉV- vagy vasútvonalon sem, viszont az elővárosi ingázás költségei felére estek vissza a teljes agglomerációból. Könnyen belátható, hogy ha az összes agglomerációs településről Érdtől Gödig, Monortól Esztergomig a korábbi ár feléért ingázik mindenki (19 ezer helyett 9500 forintért havonta), a diákok még olcsóbban, és az olcsóbb bérletek hatására viszont továbbra sem ingáznak többen – végképp nem kétszer annyian –, akkor ebből bevételkiesés származik. Ha ezt az állam nem fizeti ki, sőt, fenntartja a korábbi, brutális mértékű adóelvonást a fővárostól, akkor ez így nem lesz fenntartható. De ezt már a megállapodás aláírásakor is pontosan tudhatta volna a főpolgármester. A végeredmény az lesz, hogy a másfél millió agglomerációban élő utas félárú, olcsóbb ingázását egy saját bevallása szerint is fizetésképtelen főváros próbálja finanszírozni és olcsóbbá tenni – könnyen belátható, hogy ez miért nem fog működni hosszú távon.

Eddig pontos számokat nem láthattunk, a Karácsony-Lázár szerződés szerint az első tényleges elszámolása október végén lesz, akkor lehet majd pontosabban látni, valójában ki mennyit bukott pontosan. Mert az nem kérdés, hogy az új tarifarendszer, minden kétségtelen előnyével együtt is, de jelentős bevételkieséssel jár majd a szolgáltatók számára. Azt viszont csak az első, október végi elszámolás után fogjuk megtudni, hogy ezt az állam (és a MÁV) végül milyen arányban fogja finanszírozni (akár közvetlenül, akár a szociálpolitikai menetdíj-támogatás emelése révén), és ebből látszik majd, hogy végül mennyi kiesés csapódik le tartósan a Fővárosnál és a BKK-nál.

A most nyilvánosságra került májusi előterjesztés az első bizonyíték azonban arra: azok az állítások, melyek szerint a főváros jól járt, és nincs itt semmi látnivaló, valótlanok voltak, és ezt Karácsony Gergely a kampányban is pontosan tudta már, csak elhallgatta a nyilvánosság előtt.