Megjelent a Deák Boldizsárként azonosított, „Solyóm” fedőnevű egri ügynök egyik jelentése a Kádár-rezsim idejéből Máthé Áron történész blogján. Szinte minden ismerőséről rendszeresen jelentett tíz éven át az állambiztonsági szerveknek a Magyar Péter-féle Tisza Párt korábbi alelnöke.
A Magyar Nemzet írja, hogy az információik szerint a Magyar Péter nevével fémjelzett Tisza Párt korábbi alelnökét, Deák Boldizsárt azután szervezhette be a Kádár-rezsim állambiztonsági szolgálata, hogy a férfit elkapták több betöréses lopás – illetve egyéb források alapján bolti lopás – miatt. A lap helyi, egri illetőségű informátorai szerint az is alátámasztja a beszervezést, hogy tudomásuk szerint Deák Boldizsárnak nem kellett letöltenie büntetését.
A férfi valamikor az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején érkezett Magyarországra Erdélyből, Kolozsvárról a családjával, ezzel is felkelthette az állambiztonság figyelmét.
Deák „Sólyom” fedőnéven jelenthetett ismerőseiről, egyik, kézzel írott beszámolóját is megtalálták nemrég.
A lap tájékoztatott, hogy áprilisban Máthé Áron történész a Huszárvágás című blogján írt arról, hogy előkerítette „Sólyom” munkadossziéját, amelyet 1973. október 27-én nyitottak meg, és 1983. december 28-án zárták le. A titkos megbízottat a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság III/II. Osztálya foglalkoztatta, elsősorban az amnesztiával Nyugatról hazatért személyek, valamint az idegenforgalom ellenőrzése és a kutatás területén az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának összefoglalója szerint.
Beszámolt a jelentéseiben a külföldi kapcsolatairól, külföldi útjairól (NSZK, Hollandia, USA, Jugoszlávia többek között),
a Technolux KTSZ alkalmazottairól, egri ismerőseiről, gazdasági és pénzügyi bűncselekményekről, jogellenesen külföldön maradt személyekről – írta Máthé a bejegyzésében, amelyben „Sólyom” egyik jelentését is ismerteti.
Többnyire ehhez hasonló információk olvashatók a kézzel írt dokumentumokban:
Vékony János egri lakos, Technolux KTSZ anyagbeszerzője. Lakása előtt többször áll nyugati rendszámú kocsi. Munkatársi viszonyon kívül barátkozunk is.
A dokumentumok összesen 256 oldalt tesznek ki a történész szerint. „Sólyom” utolsó állambiztonsági kapcsolattartója megjegyzi: több esetben jelentősebb értékű információt szolgáltatott, egyes esetekben csempészekről, de gyakrabban Nyugatról hazatért és jogellenesen Nyugaton tartózkodó személyekről. Máthé Áron a dossziék értékelése kapcsán megjegyzi: számos arra utaló jel van, hogy „Sólyom” valóban Deák Boldizsár, de ez teljes bizonyossággal nem jelenthető ki.
Azért került az érdeklődés középpontjába Deák Boldizsár személye, mert ő és Szabó Attila hozta létre a Tisztelet és Szabadság Pártot (Tisza Párt) 2021-ben. Azt ígérték akkor, hogy mind a 106 egyéni körzetben indítanak jelöltet, ám végül egy aspiránsuk sem mérettette meg magát a 2022-es országgyűlési választásokon. Egyes forrásaink szerint a cél csak a pártoknak járó állami kampánypénzek átvétele és elköltése volt, ám ezt nem egyszerű bizonyítani.
A voksolást követően a politikai formáció a partvonalra került, majd 2024-ben Magyar Péter vette át: Szabó Attila elnök és Somodi Erzsébet alelnök megtarthatta pozícióját, míg Deák Boldizsár távozott, és Magyar vette át a helyét.
Ennek ellenére a Tisza Párt ma is virtuális képződmény:
lényegében csak Magyar Péter látszódik a nyilvánosság előtt, jelöltjei, alelnöktársa vagy épp a párt elnöke kerülnek minden médiaszereplést, megszólalást.
Másfél tucatnyi cég kötődik Deák Boldizsárhoz az Opten adatbázisa szerint, a Magyar Nemzet információi szerint ezek legtöbbje ellen végrehajtás indult, kényszertörlés vagy felszámolás alatt állnak. Jelenleg maga Deák el van tiltva a cégvezetéstől, a szankció 2021. október 16. és 2024. október 16. között van érvényben a nyilvánosan elérhető adatok alapján.
Mint azt megírta a lap, egyik vállalkozásával pont a legszegényebbeken nyerészkedett, ugyanis kaszinót működtetett, amelyben főleg „félkarú rablók”, azaz játékgépek voltak.
Egészen 2012-ig virágzott a vállalkozás, amikor a kormány szabályozta ezen gépek működtetését.
A férfinak ugyancsak köze lehetett egy nyolcmilliárdos piramisjátékhoz, lapunk szerint éveken át részt vett az 1200 embert megkárosító cselekményben.
Mint ahogy írtuk, Deák szerepe az volt, hogy hamis ingatlanjelzálogot biztosítson a kicsalt pénzek „fedezeteként”. Így csalták lépre, tévesztették meg az áldozatokat. Szándékosan kamuszerződéseket kötöttek velük, volt, hogy „elírták” a helyrajzi számot, de hamis aláírások is szerepelnek a bűnlajstromon.
Arra használták a Deák által felajánlott ingatlanokat a bűnbanda vezetői, hogy azokra jelzálogjogot jegyeztessenek be a „befektetők” javára, „biztosítékként”.
Így győzték meg őket, hogy aggodalomra semmi ok, a befektetésük biztonságban van. A Tisza Párt politikusa ezekért a szerződésekért ingatlanonként és havonta 2-2,5 millió forintot kapott.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre