Az exférj is tartja a markát Soros pénzéért.
A Mandiner információi szerint Korányi Dávid, illetve az Action for Democracy már felvette a kapcsolatot Magyarékkal, így nem kizárt, hogy hamarosan ismét elkezdenek gurulni azok a bizonyos dollárok.
Arra a kérdésre, hogy a szombati tüntetést milyen forrásból fedezik, Magyar azt mondta, hogy az eddigiekhez hasonlóan részben a saját pénzéből, részben pedig tárgyi felajánlásokból és ingyenesen biztosított szolgáltatásokból.
Jelezte, hogy egy párt, egy egyesület és egy ernyőszervezet kombinációjával készül a júniusi EP- és önkormányzati választásokra és a 2026-os országgyűlési választásra. Az ernyőszervezet a Talpra Magyarok Közössége lesz, az egyesületet pedig most jegyezték be, de a nevét egyelőre nem árulta el Magyar, csak annyit mondott, nem Talpra Magyarok lesz. Az alapítókról egyelőre nem tudni semmi, Magyar elmondása szerint ezt a napokban fogja elárulni. Azzal kapcsolatban, hogy a szombati tüntetésen bejelenti, hogy milyen párttal indul, Magyar annyit válaszolt: „Részben”.
„Nagyon sokan akarnak nekünk pénzadományt is juttatni, de egyelőre ilyet nem fogadtunk el, mert majd csak most, az egyesület létrejöttével nyílik meg ez előtt a jogi lehetőség” – mondta Magyar Péter a HVG-nek adott interjúban. Vagyis elismerte, hogy a pénzszerzés terén Márki-Zay módszerét fogja alkalmazni.
Varga Judit volt férje úgy fogalmazott, hogy a Fidesz létrehozott egy olyan jogszabályi környezetet, hogy szinte ne lehessen pártokat jogszerűen finanszírozni. „Ezeket mi be fogjuk tartani, nem fogunk elfogadni külföldről, meg céges finanszírozásokat a pártnál, de az egyesületnél más szabályok vannak, oda várjuk majd a támogatást” – ismertette Magyar Péter.
A Fidesz támogatottsága (47 százalék) nem változott februárhoz képest, a baloldali szavazókat viszont megosztotta Magyar Péter színrelépése a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint, ami alapján Magyar Péter leendő pártja (13 százalék) holtversenyben van a DK–MSZP–P hárompárti koalícióval (13 százalék) és a Kétfarkú Kutya Párttal (11 százalék). Az átalakulás legnagyobb vesztese a Momentum, amely a bejutási küszöböt sem éri el (négy százalék).
Magyar Péter három hete jelentette be, hogy pártot alapít, s azzal indulni szeretne a bő két hónap múlva esedékes európai parlamenti választáson.
A Nézőpont Intézet felmérésében azt vizsgálta, hogy az új szereplőnek mi a hatása a magyar politikai versenyre. A helyzetkép egyértelmű. Miközben Magyar Péter magát centrumpártként próbálja pozicionálni, a kormánypártok szavazóit nem tudta megnyerni, támogatói a baloldali pártok meglévő szavazói közül kerültek ki.
A Fidesz–KDNP egy most vasárnap tartandó EP-választáson ugyanúgy 47 százalékot szerezne, mint a kegyelmi ügyet követően, február végén készített utolsó felmérés szerint. Ugyan az elmúlt két hónap nem volt a kormánypártok szempontjából kedvező, a közeljövőben egyre intenzívebbé váló választási kampány még további jobboldali szimpatizánsokat is mozgósíthat.
Továbbra is biztosnak tűnik, hogy a kormánypártok és a baloldali ellenzék mellett a jobboldali ellenzék is szerezhet brüsszeli mandátumot. A Mi Hazánk e héten hatszázalékos támogatottságot tudhat maga mögött (februárban még 8 százalékot).
Magyar Péter pártjára a magyarok 13 százaléka szavazna az EP-választáson, ami néhány hét alatt számottevő átrendeződést jelent. Az új párt azonban sem bizonytalan vagy inaktív szavazókat nem tudott megszólítani, sem a Fideszből nem tudott támogatókat szerezni nagy számban. Szavazói a baloldali pártok eddigi támogatói közül kerültek ki, így felbukkanása mindegyik baloldali pártnak okozott kisebb-nagyobb veszteséget.
A technikailag még nem létező Magyar-párt a baloldal harmadik középpártja lehet. A DK, az MSZP és a Párbeszéd közös listájának népszerűsége ugyanis szintén 13 százalékos (az EP-választáson a közös listáknak is csak ötszázalékos küszöböt kell elérniük), míg a Kutyapárt listájának támogatottsága 11 százalékos. A Nézőpont Intézet szerint mindez azt is jelenti, hogy a Gyurcsány-koalíciót nem erősítette a két mikropárt csatlakozása, hiszen nélkülük is elérte februárban ugyanezt a támogatottságot. A Kutyapárt viszont egy bő hónap alatt három százalékpontot erősödött.
Az elmúlt másfél hónap legnagyobb vesztesének a Momentum tűnik (négy százalék, februárban hét százalék), azaz a 2019-es kettő helyett ma egyetlen mandátumot sem tudnának Brüsszelben szerezni. Így a budapesti olimpia ellen szerveződött párt akár a párizsi olimpia előtt elveszítheti jelentőségét a baloldalon, és a többi, „futottak még” párttal kerülhet egy súlycsoportba.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre