Ki nem találnád, miért nem locsolkodik már a gördeszkás pap - ez az oka a döntésének

Húsvét hétfőn évszázadok óta szokás, hogy a férfiak meglocsolják a hölgy ismerőseiket. A gördeszkás papként híressé vált lenti plébános, Lendvai Zoltán atya gyermekkorában még tartotta magát a hagyományhoz, de egyházi személyként már inkább átadja a lehetőséget másoknak.

– mosolygott Zoltán atya, és emlékeztetett rá, hogy a fiúk manapság is elsősorban az eladósorban levő lányokat látogatták meg ezen a napon.

"Természetesen a hölgyek is annak a fiúnak tartogatták a legszebb hímes tojást, aki tetszett nekik" – mondta a pap.

A locsolóvíz, illetve a szokáshoz gyakorlásához használt kölni nem mellesleg (eredetileg) a keresztvízre emlékeztet bennünket. Lendvai atya ez párhuzamba állítható azzal, hogy az ünnepélyesebb szentmisék végén a pap sok helyen körbemegy a templomban, és szentelt vízzel meghinti a híveket.

A hímes tojás egyébként az új élet szimbóluma, ám eredetileg nincs köze a húsvéthoz. Nem úgy, mint a báránynak. Az ószövetségi zsidók ugyanis éppen bárányt vágtak pészah, vagyis húsvét alkalmával. A Bibliából ismert az egyiptomi 10 csapás története. Ezek közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, amit azoknak a zsidóknak nem kellett elszenvedniük, akik az ajtófélfájukat bekenték az áldozati bárány vérével. Mindennek hatására a fáraó engedélyezte, hogy a zsidók elhagyják Egyiptomot. A húsvéti bárányt ezáltal Jézus Krisztus előképének tekintik, aki a nagypénteki kereszthalála során vérét áldozta az ember üdvösségéért. Harmadnapra, vagyis húsvét vasárnap azonban feltámadt a halálból.