Elvesztették a csatát – így látják a nyugat-európai gazdák

Brüsszelnek inkább Ukrajna fontos és úgy döntött, inkább a nyilvánosság kihagyása nélkül hajtják végre a csatlakozási előkészületeket. A gazdák azonban hallani sem akarnak az EU reformjáról, és újabb megmozdulásokra készülnek csütörtökön a belga fővárosban az EU-csúcstalálkozó idejére.

Uniós szinten versenybe kerültek egymással az európai gazdák, valamint Ukrajna EU-tagsága: miközben a gazdák úgy látják, elveszítették a csatát, Brüsszel a posztszovjet országra fókuszál, és úgy döntött, inkább a nyilvánosság kihagyása nélkül hajtják végre a csatlakozási előkészületeket. A gazdák azonban hallani sem akarnak az EU reformjáról, és újabb megmozdulásokra készülnek csütörtökön a belga fővárosban az EU-csúcstalálkozó idejére.

Titokban tartja az Európai Unió Ukrajna, Moldova, valamint a nyugat-balkáni országok csatlakozásának előkészítése érdekében végzett munkát – erről írt kedd reggel a Politico brüsszeli hírportál uniós tisztviselőkre hivatkozva. Év elején ugyanis sorra lázadtak fel a tagállamokban a gazdák – többek közt Németországban, Spanyolországban és Franciaországban – amiatt, hogy az uniós normáknak nem megfelelő ukrán termékek elárasztják a piacokat, továbbá azt is nehezményezték, hogy a tervbe vett uniós intézkedések szintén nem a gazdák munkáját hivatottak elősegíteni. Noha Brüsszel tett némi engedményt a gazdák irányába, a júniusi európai parlamenti (EP) választások előtt senki sem akar a bővítésről beszélni – mutatott rá egy uniós tisztviselő.

„Az európai gazdák kevesebb támogatásáról beszélni nem olyasmi, amit a kampányszlogenjeikbe akarnak helyezni, vagy választási munícióként a szélsőjobboldalnak adni” – tette hozzá. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonban tavaly arra tett ígéretet, felkészíti a tömböt Ukrajna befogadására. A posztszovjet ország ugyanis közel 44 milliós lakosságával a legnagyobb tagállam lenne, és jelentős befolyása lenne mind az Európai Parlamentben, mind az Európai Unió Tanácsában. A kohéziós politikára ugyanakkor hatalmas terhet róna, tekintettel arra, hogy Ukrajna gazdaságilag a háború előtt sem állt túl jól, GDP-je az egyik legalacsonyabb volt Európában.

Éppen ezért, Brüsszel úgy döntött, hogy Ukrajna, Moldova, Georgia, valamint a nyugat-balkáni országok csatlakozásának előkészítését nem a nyilvánosság előtt kell végrehajtani. A gazdák azonban hallani sem akarnak az EU reformjáról, sőt, újabb megmozdulásokkal is készülnek csütörtökön, amikor a belga fővárosban EU-csúcstalálkozót tartanak a tagállamok vezetőinek részvételével. A Politico ugyanakkor úgy értesült, a csütörtöki egyeztetések agendáján nem szerepelnek a bővítéssel kapcsolatos viták.

A lengyel gazdák a hónap végéig a Chyzne és a Barwinek lengyel–szlovák határátkelőkön is tüntetnek az ukrán agrártermékek behozatala ellen, az akció során lassítják a kamionok forgalmát – közölte szerdán a lengyel média.

A TVP Rzeszów regionális közszolgálati televízió rendőrségi közleményre hivatkozva tudatta: a Kassa–Rzeszów nemzetközi útvonalon fekvő Barwinek határátkelő térségében szerdán kezdődött a tiltakozás, a tüntetők mindkét irányban akadályozzák a kamionok forgalmát. Ennek kapcsán személygépkocsik és buszok közlekedése is nehézségekbe ütközhet.

A Zólyom–Krakkó útvonalon fekvő Chyzne határátkelőt a gazdák péntektől veszik blokád alá, az akció feltehetőleg március végéig tart – értesült a PAP hírügynökség. A tiltakozás során óránként egy kamiont engednek át, a személyszállító forgalmat viszont a bejelentés szerint nem akadályozzák.

A Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap szerdán azzal hozta összefüggésbe a szlovák határon kezdődő tiltakozásokat, hogy az utóbbi hetekben jelentősen nőtt a Szlovákián át Lengyelországba érkező ukrán rendszámú tehergépkocsik forgalma. A lengyel gazdák a február 9. óta tartó, a közutak egyes csomópontjait is érintő országos akció keretében az ukrán áruk behozatala és az Európai Unió zöldátállása ellen tiltakoznak.

A tiltakozás kezdete óta, több mint 30 napja a földművesek az összes lengyel–ukrán határátkelőn is lassítják a kamionok forgalmát. Szerdán a Dorohusk határátkelőnél tüntetők viszont úgy döntöttek, hogy átmenetileg szabaddá teszik az átjárást Ukrajna irányába. A PAP szerint jelenleg mintegy 300 kamion várakozik a határ lengyel oldalán.

Március 1. és 7. között a földművesek a litván határon is tiltakozó akciót tartottak azzal a céllal, hogy Litvánia tiltsa meg az ukrán gabonaimportot, és vezessen be szigorúbb szabályozást a gabona tranzitjára.

Rátámadtak a rohamrendőrökre a tüntető lengyel gazdák Varsóban. Az Európába áramló ukrán gabona ellen tiltakozó termelők hatalmas, több mint százezres tömeggel töltötték meg szerdán a lengyel főváros utcáit. A varsói parlament elé érve a tüntetés erőszakba fordult, több rendőr is megsérült.

A délelőtti órákban még dudálás töltötte meg Varsó belvárosának utcáit: a lengyel fővárosban tüntető gazdákhoz a vadászok is csatlakoztak a szerdai demonstráción. A lengyel termelők Brüsszel zöldpolitikája és az Európába áramló ukrán gabona ellen tüntettek. A Szolidaritás Független Szakszervezet által szervezett tiltakozáson felszólították a varsói kormányt, hogy tegyen határozott lépéseket a helyzet rendezéséért.

„Minden lengyel nevében tiltakozom. Mind tudjuk, hogy amit az Európai Unió akar ránk erőltetni, az elfogadhatatlan. Ez pedig csak a kezdet, a szemétbe fogjuk dobni ezt a zöldmérget!” – bírálta az uniós zöldpolitikát Piotr Duda, a Szolidaritás Független Szakszervezet vezetője.

A gazdák nemcsak Varsóban, hanem más lengyel nagyvárosokban is tüntettek.

„Szeretnék köszönetet mondani azoknak a gazdáknak, akik nem lehetnek ma itt, mert lezárták az autópályákat a saját térségükben. És mindenekfelett köszönöm azoknak, akik az ukrán határt blokkolják január 24-e óta” – mondta egy tüntető. A lengyel gazdák az ukrán határon január óta akadályozzák a forgalmat.

A fővárosban a békésnek induló, a szervezők szerint több mint 150 ezres tiltakozás kora délutánra eldurvult: a tüntetők egy csoportja előbb petárdákkal és utcakövekkel kezdték dobálni a rendőröket, majd többen betörtek a lengyel törvényhozás, a szejm területére. A páncélos rendfenntartók ekkor vetették be a könnygázt, majd összecsaptak a tüntetőkkel. A közelharcban több rendőr is megsérült. A helyszínen több embert is őrizetbe vettek.

Később a parlament épülete előtt 200 rohamrendőr sorakozott fel, hogy feltartóztassák a tüntetőket, akik személyesen a miniszterelnököt akarták számon kérni.

Donald Tusk miniszterelnök a beáramló ukrán gabona megfékezése helyett inkább az orosz és fehérorosz terményekre kért szankciókat Brüsszeltől. Habár a lengyel vezetés állítja, a gazdák pártján áll, a szerdai tüntetés előtt Varsó főpolgármestere nem engedélyezte, hogy a termelők traktorokkal érkezzenek a demonstrációra.

Európa-szerte folytatódnak a gazdatüntetések. A termelők az ukrán termékek behozatala és a szigorú uniós szabályozás miatt vonultak az utcákra. A politikusok egyelőre csak ígérgetnek, de érdemi segítséget továbbra sem kapnak a gazdák. Itthon a parlamentben is téma volt az uniós agrárium helyzete. A kormánypártok szerint a gazdák követeléseit komolyan kell venni.

Százhatvan tonnányi ukrán gabonát öntöttek ki lengyel gazdák a vasúti vagonokból a lengyel–ukrán határnál. Azért demonstrálnak, mert állításuk szerint tönkreteszi őket a brüsszeli támogatással az EU-ba beáramló olcsó gabona.

Brüsszelt, vagyis az unió központját is blokád alá vették a dühös gazdák.

A belga termelőkön kívül olaszok, spanyolok, hollandok és németek is csatlakoztak, hogy együtt tiltakozzanak az uniós szabályok ellen.

„Ismét Brüsszelben vagyunk, mert az Európai Unió nem hallgatja meg követeléseinket. Mi tisztességes bevételt szeretnénk, mert jelenleg a munkánkból nem tudunk megélni. Mi termeljük az élelmiszert, de ebből nem lehet megélni. És miért van ez? A szabadkereskedelmi megállapodások miatt” – közölte Morgan Ody francia gazda, a nemzetközi tüntetés egyik szervezője.

Madridban tömött sorokban álltak a többtonnás traktorok. A spanyol gazdák szintén a tisztességtelen verseny miatt emelték fel a szavukat.

– mutatott rá Tilki Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki szerint az európia gazdák követeléseit komolyan kell venni. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint méltánytalan, hogy az EU-ban a termelőknek olyan szabályoknak kell eleget tenniük, amelyek drágábbá teszik az árut, eközben a szigorítások nem vonatkoznak az unióba ellenőrizetlenül beömlő ukrán termékekre.

„Tiltakozásaik nem csupán a túlzó környezetvédelmi szabályozások és a gazdasági nehézségek ellen irányulnak, hanem az EU általános agrárpolitikája és a nemzeti kereskedelmi megállapodások is viták forrásai” – hangsúlyozta Tilki Attila.

– hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál. Az államtitkár kiemelte: nemzeti hatáskörben hozták meg azokat a döntéseket, amelyek ennek érdekében szükségesek, és ezt ígérte a jövőre nézve is.

„Beláthatatlan következményei lesznek, ha Brüsszel ellenőrizetlenül rászabadítja az Európai Unióra az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékeket. Ezért is mondjuk azt, hogy soha nem volt még ekkora tétje az EP-választásnak, mint most, hazánk pedig egy kulcsfontosságú időszakban látja majd el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió agrárpolitikáját újra kell gondolni” – emelte ki Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára.

A magyar kormány hangsúlyozza, hogy a gazdákra vonatkozó uniós szabályokat racionalizálni kell, és határozottan fel kell lépni a gyenge minőségű mezőgazdasági termékek beáramlása ellen – olvasható a Riposton.