Az Ikarus márkanév fogalom volt a buszok között, a cég járművei Európán túl a Közel-Keleten, és számos afrikai országban is az utasokat szolgálták.
Az alapításakor 1949-ben nem is sejtették az Ikarus Jármű és Karosszéria Gyárban, hogy nem csak a közlekedéstörténet részévé válnak, de jó ideig meg is határozzák majd azt. A második világháborúban hazánkban az autóbuszok többsége is megsemmisült, amelyek helyett újakra volt szükség. A szocialista kormány ezt a problémát úgy kezelte, hogy a buszok gyártására alkalmas magánvállalatokat is államosította. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár Nemzeti Vállalat az Uhri Testvérek Autókarosszéria és Járműgyára épült, az állami vállalatot 75 éve január végén hozták létre. Innen indult a világhírnév felé a cég.
Autóbuszok kellettek, de nem volt elég nyersanyag a gyártásukhoz, így improvizáltak az Ikarus mérnökei, ennek eredménye lett a Tr 3,5-ös kisautóbusz-típus, amely 1948-ban, a világon elsőként önhordó karosszériával készült. Később ezt a típust fejlesztették tovább, ebből lett a Tr 5-ös, amiből már külföldre is eladtak jó néhányat. Az 50-es, 60-as évek újabb sikereket hoztak a cég életében, Kínában, Csehszlovákiában és az NDK-ban is Ikarusokkal utaztak az emberek, elsősorban a távolsági járatokon. Ezekből az időkből származik a cég legikonikusabb darabja is, ami futurisztikus megjelenésével és persze remek teljesítményével is kivívta magának a hírnevet, ez pedig az Ikarus 55-ös, azaz a Faros, ahogy az emberke nevezték.
A következő jelentős lépés a vállalat történetében mikor kiadták az első csuklós buszukat, ami a világon az elsők közé sorolható az ilyen típusból, ez volt az Ikarus 180-as. A nemzetközi szakmai díjak sem maradtak el az 1969-es nizzai Nemzetközi Autóbusz Héten a második helyét szerezte meg a cég 250-es típusa, majd 1971-ben Monacóban elnyerte Rainier herceg fődíját.
A legnagyobb siker még csak ezután jött, ezt pedig a 260-es és 280-as modellek hozták el. A vállalt termelésének csúcspontját 1984-ben érte el, amikor egy év alatt több mint 13 000 járművet gyártott le, amellyel akkor a világ negyedik legnagyobb buszgyárának számított.
Hanyatlás és bukás
A rendszerváltás sem tervezői, sem gazdasági sikereket nem hozott már a vállalat életében. A valaha csúcstechnológiát gyártó cég köszönhetően a versenytársak "ügyeskedésének" és számos más problémának lényegében 2003-ban leállt a gyártás. Ez egészen 2018-ig nem is változott, ám ekkor újjászervezték a céget, ami 2021 előtt 170 dízelbuszt is gyártott. 2022-ben forgalomba álltak az első elektromos buszai a cégnek Ikarus 120e jelzéssel.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre