A kész hidat 1849. november 20-án avatta fel Ferenc József.
Elsősorban hidak tervezésével és építésével foglalkozott, az elsők között tervezett függőhidakat. Széchenyi István és Andrássy György 1838-ban Londonban bízta meg a pest-budai Lánchíd tervezésével, melynek építésekor több alkalommal is járt Pesten. A Lánchíd építési munkáit irányító Clark Ádámnak csak névrokona.
A 150 évvel ezelőtti városegyesítés előtt már évtizedekkel megszületett az a gondolat, hogy „kell hidakat építenünk, a szó szoros és átvitt értelemben”. A Lánchíd volt az, amely elindította Budapest, a nemzet fővárosának megszületését – ennek nyomán már nemcsak a közúti pálya, de a gyalogos részek is használhatóvá váltak.
A kész hidat 1849. november 20-án avatta fel Ferenc József. A II. világháború végén a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta maga mögött. Az újjáépített, némileg kiszélesített hidat első felavatásának 100. évfordulóján nyitották ismét meg. A pilonok boltívein lévő régi Kádár-címereket a koronás államcímerre 1996-ban cserélték vissza. A budai hídfő jobb oldali oroszlánjának talapzatára a Széchényi család címere került, rajta a család latin jelmondatával „(Si) Deus pro nobis, quis contra nos” (Ha Isten velünk, ki ellenünk?).
A híd nemrég befejezett rekonstrukciója 2 év 5 hónapig tartott, és bruttó 26,7 milliárd forintba került, a járdákkal együtt a hídfőkben található aluljárók is megnyíltak.
Kertmozi Budapest Garden módra. Jól hangzik? A kertmoziban egész nyáron ingyenesen vetítik a legkultabb, legmenőbb filmeket. Az aktuális műsorokat mindig megtalálod a Facebook-oldalukon is.
Romantikus alkat vagy? Akkor neked szól ez a mai program este hét órától.
A 2 órás hajókázás egy köszöntő itallal kezdődik, melyet légkondicionált hajón szolgálnak fel. A hajón a zenét a Kodály Zoltán-díjas Hungária zenekarból 3 zenész szolgáltatja. A program vacsora nélkül is meglátogatható. Ha italos jegyet vásárolsz, akkor egy pohár pezsgő és egy újabb pohár innivaló kíséretében csodálhatod meg a budapesti fényeket. További információkat itt találsz.
1929. augusztus 23-án született az Aranycsapat legendás balszélsője. Czibor Zoltán a Ferencvárosban, a Csepelben, majd a Bp. Honvéd csapatában kétszer is magyar bajnokságot nyert, s 1945-ben ő lett a gólkirály. Tagja volt az 1952. évi helsinki olimpián aranyérmet, és az 1954. évi berni világbajnokságon „csak” ezüstérmet nyert labdarúgó-válogatottnak. Az akkor világverő, legendás Aranycsapat balszélsőjeként 43-szoros válogatott volt, s 17 gólt lőtt a nemzeti 11-ben. Az 1956 októberi forradalom idején csapata külföldi túrájáról nem tért haza, s előbb az AS Roma, majd 1958-tól az FC Barcelona csapatában sikereket ért el: kétszer nyert bajnokságot és egyszer spanyol kupát. Később még játszott az Espanol és az Austria Wien csapatában is. Visszavonulása után Spanyolországban élt, és egy kávézót vezetett. 1990-ben hazatelepült, és Komáromban haláláig segítette a helyi labdarúgást.
A sok napsütés mellett már megnövekszik a gomolyfelhőzet, és északon elszórtan zápor, zivatar is kialakul. 33-35 fok körüli rekkenő hőség lesz – olvasható a Köpönyeg előrejelzésében.
Az atlétikai világbajnokság miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz 2023. szeptember 15-ig Budapest I., V., VI., VIII., IX., XII., XIII., XIV. és XXI. kerületében. Útnak indulás előtt mindenképpen érdemes előre tájékozódni, amit a rendőrség honlapján is megtehetsz.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre