Milliárdos vagyon foglaltak le Cseh Katalinék botrányában

Milliárdos értéket meghaladó vagyont foglalt le a közelmúltban a nyomozó hatóság a Cseh Katalinék botrányában meggyanúsított személy érdekeltségeinél – tudta meg a Magyar Nemzet. A férfit még tavaly ősszel gyanúsította meg a NAV költségvetési csalással azt követően, hogy nyilvánosságra került: a momentumos politikus családi vállalkozása és az azzal összejátszó cégek gyanús körülmények között jutottak több milliárd forintnyi uniós pénzhez.

Már több mint félmilliárdos adócsalással gyanúsítja a Cseh Katalinékhoz köthető uniós botrány érintettjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából. 

Ismert, a Magyar Nemzet tavaly ősszel számolt be arról, hogy a NAV munkatársai az ügyben egy gyanúsítottat már kihallgattak, aki információink szerint a Cseh család cégéhez kapcsolható egyik vállalkozás tisztségviselője. 

A főügyészség a Magyar Nemzet megkeresésére most közölte: „A nyomozó hatóság az ügy gyanúsítottjával közölt tényállást kiegészítette, és ez alapján őt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette helyett már különösen jelentős (ötszázmillió forintot meghaladó – a szerk.) vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítja. A gyanúsított a gyanúsítás változása ellen panaszt jelentett be, amit a Fővárosi Főügyészség elutasított.

A vádhatóság  arról is tájékoztatott, hogy a gyanúsítás kiegészítésének közlésével egyidejűleg a nyomozó hatóság az esetleges vagyonelkobzás biztosítása érdekében – milliárdos összeget meghaladó értékben – vagyontárgyak lefoglalásáról is határozott. 

Nem hétköznapi ügy kerekedhet ki az összekapcsolható cégek milliárdokat mozgató történetéből.

A nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a céghálózathoz tartozó vállalkozások bűncselekménygyanús körülmények között pályáztak és nyertek el 4,8 milliárd forintot. A NAV szakemberei áttekintették a nagyjából fél tucat gazdasági társaságból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós tendereit. A nyomozók megállapították, a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre. 

Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság munkatársai azt valószínűsítik, hogy a hálózat cégei tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. A nyomozók feltárták: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s többször ugyanazokat a számlákat tüntették fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására. 

Az ügyben a magyar hatóság több külföldi jogsegélykérelmet is kibocsátott. 

A megkeresett országok közé tartozott Litvánia, Lengyelország és Csehország is. Utóbbi két országból már megérkeztek a válaszok: a lengyel szervek által küldött dokumentumot értesülésünk szerint még elemzik az illetékesek, a cseh jogsegéllyel kapcsolatban pedig már korábban megírtuk, hogy annak kiértékelése megtörtént, és a prágai kerületi ügyészségtől kapott információk a gyanút erősíthetik. 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újabb jogsegélykérelmek kibocsátását látta szükségesnek a Cseh Katalin-ügyben, miután elemezték a prágai kerületi ügyészségtől megkapott válaszokat – tudta meg ugyancsak a Magyar Nemzet. Ismert, hogy a gyanút erősítheti az a júniusban megérkezett prágai jogsegély, amit még a Cseh Katalinékhoz köthető céghálózat ügyében kezdeményezett a költségvetési csalás miatt nyomozó Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A szóban forgó céghálózat ügyeivel tavaly nyáron, az Anonymus-álarcos alak közlései nyomán kezdett foglalkozni a magyar sajtó. A hivatalos és más nyilvános adatok alapján arra lehetett következtetni, hogy a cégháló tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot.

Utóbbit igazolja, hogy korábbi értesüléseink szerint a NAV szakemberei áttekintették a nagyjából féltucat vállalkozásból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós pályázatait. A nyomozók megállapították, hogy a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre. Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Az utóbbi elem meglehetősen lényeges.

Az adóhatóság nyomozói ugyanis azt valószínűsítik, hogy a cégháló tagjai tíz pályázaton teljesen vagy legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. Ez azt jelentheti, hogy egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek.

Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.

A portál megvizsgálta a cégcsoportba tartozó svájci vállalatot, amelyről kiderült: a cég már 2013-ban kifejlesztett egy hologramtechnológiát. A Bennfentes.net emlékeztetett arra is, hogy a Cseh Katalinhoz köthető Pannónia Nyomda Kft. is hologramos technológiára pályázott, és nyert 68 millió forintot. Ráadásul a pályázati anyagban a Pannónia Nyomda Kft. azt állította, hogy ez egy teljesen új technológia, amely eddig nem létezett.

Visszatérve a külföldi jogsegélyhez, mivel a NAV által vizsgált cégcsoportban egy cseh vállalat neve is felbukkant, ezért az adóhatóság korábban kezdeményezte, hogy – banki adatok, adóbevallások és szerződések beszerzéséért – az ügyészség forduljon jogsegélykérelemmel a cseh hatósághoz.

A csehek által megküldött válaszok kiértékelése után a NAV kezdeményezte az újabb jogsegélykérelmek küldését Litvániát és Lengyelországot érintően. Előbbit azért, mert a céghálóhoz sorolható Holotech Hungary Kft. részére értékesített gépek összeszerelésével megbízott litván állampolgár tanúkihallgatása szükségessé vált, aki információkkal tud szolgálni a megbízásával, valamint gépek összeszerelésével kapcsolatban.

Úgy tudni, az adóhatóság javasolja azt is, hogy Lengyelország esetében egyrészt a Pawama sp zoo lengyel illetékességű cég pénzforgalmi adatainak beszerzése miatt bocsássanak ki jogsegélyt. Másrészt a Cseh-csoporthoz köthető Pannónia Nyomda Kft. és az Unitech Kft.-vel végzett gazdasági események kapcsán keletkezett dokumentumok, e-mailek és könyvelési iratok beszerzését illetően szeretnék megkeresni a lengyel szerveket.

Fontos körülmény az is, hogy a Közbeszerzési Hatóság (KH) feljelentést tett a rendőrségen. Szerintük a Cseh-hálózathoz sorolható három vállalkozás úgy hangolta össze magatartását, hogy azzal megszegte a közbeszerzés szabályait és bűncselekményt követhetett el.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak címzett beadványában a KH a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban elnevezésű bűncselekmény gyanúját nevezte meg.  A feljelentés előzménye az volt, hogy a KH februárban adatokat kért az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, valamint a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH). A két szervezet át is adta a rendelkezésére álló információkat, ezek alapján pedig felmerült, hogy a cégcsoporthoz sorolható Holotech Hungary Kft., a Mondat Kft. és a Fernside Trading Ltd. összejátszott egymással.

A cégkivonatok alapján a Holotech Hungary tulajdonosa a Holotech Switzerland AG, amelynek vezető tisztségviselője megegyezik a Fernside Trading többségi tulajdonosával. Így a Holotech Hungary olyan gazdasági szereplőtől kért ajánlatot, amelynek tulajdonosa és vezető tisztségviselője megegyezik a saját tulajdonosának cégvezetőjével. A Közbeszerzési Hatóságnál az is szemet szúrt, hogy a Holotech Hungary Kft. és a Mondat Kft. azonos telephelyen, nevezetesen Vácott, a Nádas utca 2. szám alatt található, valamint az is, hogy a cégek ugyanazt a személyt alkalmazzák könyvelőként. Arról is értesültek, hogy a Közbeszerzési Hatóság szerint ezek az információk felvetik annak gyanúját, hogy az érintett társaságok úgy hangolták össze magatartásukat, hogy azzal bűncselekményt követhettek el. A feljelentésben leírtakat a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság helyett a NAV vizsgálja. Úgy tudjuk, a GVH-tól bekért adatokat jelenleg is elemzik a pénzügyi nyomozók.