Ha a napi egy, kánikulában másfél centiméteres párolgást és vízszintvesztést vesszük alapul, akkor 24 órán belül beállhat az az állapot, ami eddig csak egyszer, 1949-ben következett be, azóta ezt az értéket határozzák meg a Velencei-tó legalacsonyabb vízállásának.
Bár nyilván ennél az idők során könnyen előfordulhatott kisebb érték is, de a Velencei-tó hivatalosan mért legalacsonyabb szintje 63 centiméter.
A pillanatnyi állapot azt mutatja, hogy bár a Magyar Országos Horgász Szövetség velencei-tavi kirendeltségének halőrei az elmúlt kánikulai napokban tapasztaltak némi halhullást, ezt semmiképpen nem lehet tömeges halpusztulásnak nevezni, ezért az erre vonatkozó vészjóslások egyelőre koraiak.
Csukák, keszegek tetemeit láttak elsősorban a dinnyési oldalon a halőrök, akik azonban arról is beszámoltak a feol.hu kérdésére, hogy egészséges pontyokat még most is bőven foghatnak azok a horgászok, akik kitartanak a tó mellett.
A vízügy szakemberei igyekeznek harcolni a múló idővel, egy stabil vízforgató berendezés látványosan üzemel a velencei oldalon, úgy tudjuk, kettő mozog a vízterületen, két másikat pedig már ma hajnalban, három órakor üzembe helyeztek a Mohosz dinnyési kirendeltségének központjában.
A halpusztulást ezzel talán meg lehet előzni, a vízszint további csökkenését azonban nyilvánvalóan nem. Riasztó, hogy a folyamatnak még a vízügyi szakma sem látja a végét, miközben a halgazdálkodással foglalkozó, lényegében ugyanabban a csekély csapadékban és vízgyűjtő területben bízó halastavak fenntartói is visszaszámlálnak már.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre