Mára már jelentősen lehűl az idő, de még mindig 30 fok feletti hőmérséklet lesz. És persze lesz forgalomkorlátozás is. Íme a kedd legfontosabb tudnivalói.
Az elmúlt időszak tikkasztó időjárása után most végre fellélegezhetünk. Ugyan már nem lesz olyan meleg, de azért marad a hőség. Az elmúlt hetek időjárása elviselhetetlen volt, a hőmérő higanyszála gyakran közelítette meg a 40 fokot, ma azonban egy hidegfront hatására gyakrabban megnövekedhet a gomolyfelhőzet, több helyen alakulhatnak ki záporok, zivatarok. A megélénkülő szélben elviselhetőbb lesz az időjárás. A legmagasabb hőmérséklet 31 fok körül alakul.
A hőség elől sokan a vízpartra menekülnek, ám a nyaralás után sokan keresik fel a fül-orr-gégészeti szakrendelőket fülfájás miatt. Hogy ez ne így legyen, érdemes megfogadni a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika egyetemi docensének, dr. Küstel Mariannának tanácsait:
Filmforgatás miatt tilos megállni ma éjféltől holnap éjfélig a VIII. kerületben:
Idén ismét jelentkezhetnek a XXIII. kerületi középiskolások és a felsőoktatásban tanulók a Soroksári Tanulmányi Ösztöndíjra. A középiskolások esetében havi 25 ezer forint, a felsőfokú képzésben részt vevő diákok esetében havi 50 ezer forint az ösztöndíj összege. A pályázat benyújtási határideje: 2022. október 15. Részletek a soroksar.hu oldalon.
A kutyamelegben jólesik a négylábúaknak is a felfrissülés. Ezért a Fény utcai piacon idén is külön kutyapihenővel, árnyékolóval és itatóval segítik a forróság túlélését az ebeknek.
1922-ben ezen a napon nyitotta meg a kapuit a Parkmozi a Városmajorban. A centenárium alkalmából a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Budastep sétákra hív, ahol megismerhetjük a park és a színház történetét, a fák titkait, a környék pletykáit, azt, hogy miért két külön épület a városmajori templom és annak tornya, de bepillantást nyerhetünk a színház kulisszái mögé is. A séták után filmvetítések is lesznek, július 5-én Paolo Sorrentino: Ifjúság című filmjét láthatják a nézők.
1946-ban ezen a napon egy párizsi divatbemutatón mutatták be először a Louis Réard autómérnök által tervezett bikinit. A női idomokból alig valamit takaró ruhadarab bemutatását egyetlen hivatalos manöken sem vállalta. A merész bikinit végül egy párizsi kaszinó táncosnője, az akkor 19 éves Micheline Bernardini vette fel.
A görög vázák és festmények arról tanúskodnak, hogy a kétrészes fürdőruha története az i. e. 1400-ra nyúlik vissza. A nők már akkor a bikinihez hasonló ruhát hordtak, de a Római Birodalomban is viseltek már a maihoz hasonló fürdőruhát. Ezeket később felváltották a fürdőingek és -lepedők majd a viktoriánus korban a bundabugyik és hosszú ujjú tunikák. A fordulópont a 20. század első felében következett be, amikor a fürdőruhák elkezdtek a fehérneműkre hasonlítani, ekkor vált divattá a napbarnított bőr és a hasvillantás is.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre