Az utcai telefonfülkék használata a mobiloknak köszönhetően jelentősen visszaesett. Manapság havonta már csak fél órát használják az emberek az utcai nyilvános fülkéket. Az eszközök forinttal és euróval is működnek.
A fővárosban szinte lehetetlenség úgy közlekedni, hogy ne találkozzunk telefonfülkékkel. Ezekre manapság már csak relikviaként lehet tekinteni, hiszen ki az, akinek az jut az eszébe, hogy odarohanjon egy telefontülkéhez és felhívjon onnan valakit, amikor ott a kezünkben a mobiltelefonunk.
Nagyon sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért vannak még az utcán kiállítva telefonfülkék, amikor azokat gyakorlatilag alig használják az emberek? A válasz egyszerű: a Magyar Telekomnak kötelező ezeket a telefonfülkéket működtetnie. „A Magyar Telekomnak, mint egyetemes szolgáltatónak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kijelölő határozatából eredő kötelezettsége, hogy az egyetemes szolgáltatási területén minden háromezer főnél kisebb lélekszámú település esetében településenként legalább egy darab, ennél nagyobb településeken pedig minden megkezdett háromezer lakosonként legalább egy darab nyilvános telefonállomást működtessen” – válaszolta kérdésünkre a telekommunikációs cég, akik hozzátették, hogy az új hírközlési szabályozás alapján felülvizsgálják a telefonállomásokat és a fülkéket, és ha kell, akkor döntenek az esetleges leszerelésükről. „Jelenleg a Magyar Telekom a kötelezettség miatt nem szerelhet le egyetemes szolgáltatás körébe tartozó fülkét” – hangsúlyozta a cég.
Meglepő vagy sem, de még mindig rengeteg nyilvános telefonfülke üzemel a fővárosban és vidéken is. Még annak ellenére is, hogy 2015 óta sokat leszereltek. „A Magyar Telekom 2021. december 31-ei adat szerint összesen 4850 db nyilvános telefont üzemeltet (2015-ben ez a szám 6462 volt), melyeknek kb. 90%-a telefonfülkében, közterületen üzemel, a többi nyilvános telefon kórházakban, közlekedési csomópontokon, bevásárlóközpontokban, stb. A Magyar Telekom Budapesten 1069 db telefonfülkét üzemeltet” - közölte lapunkkal a telekommunikációs vállalat.
A telefonfülkék a 90-es évek végén, 2000-es évek elején élték virágkorukat. Azonban a mobiltelefonok megjelenésével a nyilvános készülékek használata folyamatosan visszaszorult. „A nyilvános telefonok használata a 90-es évek végén, kétezres évek elején volt a csúcson, ekkor egy nyilvános készülékről átlagban havonta több mint 10 órát telefonáltak ügyfeleink. Öt évvel később az átlag 6 órára csökkent, 2010-re pedig már csak valamivel több mint másfél órára. Mára havonta átlagosan kevesebb mint fél óra az egyes nyilvános készülékeink használati ideje” – válaszolta kérdésünkre a Magyar Telekom. Megjegyezték, hogy egy készülékről átlagosan havonta valamivel több mint 50 hívást kezdeményeznek, de vidéken és a fővárosban is vannak olyan készülékek, amelyeket egyáltalán nem használnak és olyanok is, amelyek használata átlag feletti. „A nyilvános készülékekről még mindig érkezik – havonta átlagosan egy – hívás az ingyenesen hívható segélyhívó számokra” – tette hozzá a telekommunikációs cég.
A Magyar Telekom törődik a kihelyezett eszközök állapotával. A legjobban a fővárosban és a nagyvárosokban használódnak el a telefonfülkék leginkább a vandálok miatt. „A Telekom a nyilvános fülkéket rendszeresen karbantartatja, és szükség szerint felújíttatja. Minden évben felméreti a fülkék állapotát, és a rendelkezésére álló források függvényében rendeli meg a felújításokat, festéseket, minden esetben a legrosszabb állapotban levő fülkékkel kezdve a munkát. A telefonfülke elhasználódása függ a használat mértékétől, a rongálásoktól, így attól is, hogy milyen helyszínen található. Sajnos a vandalizmus miatt – főleg a nagyvárosokban, kiemelten Budapest területén - sokszor nem elegendő a rendszeres takarítás és karbantartás. Frekventált területeken a vandálok napi gyakorisággal okoznak kárt a készülékekben” – tájékoztatott a Telekom.
Budapest utcáin még mindig belefuthatunk érmés és kártyával üzemelő nyilvános telefonfülkékbe. Azonban mivel kártyás telefonok már nincsenek, ezért mobilszámokat nem lehet velük hívni. „A telefonfülkék érmével – 10, 20, 50, 100, 200 Ft, illetve 50 cent, 1 és 2 euro – használhatók. Érmés telefonfülkéink mellett vannak olyan kártyás készülékeink is, melyek, mivel a kártyaforgalmazás megszűnt, már csak segélyhívásra és ingyenes számok hívására használhatók. A nyilvános telefonállomások igénybevételéért impulzus alapú díjat alkalmaz a szolgáltató. A hívásdíjat az impulzusok ismétlődési száma és az impulzus díja együttesen határozza meg. Az érmével működő nyilvános állomásokról kezdeményezett hívásoknál egy impulzus díja 50 Ft, ezért a díjért belföldi vezetékes hívószámmal 43 másodpercet lehet beszélni, mobil hívás esetén pedig 15 másodpercet” – hangsúlyozta a cég.
Az első telefonfülkét 1928. december 13-án helyezték üzembe a budapesti Váci utca elején, a Nyugati pályaudvarral szemben. Ezután sorra telepítették a telefonfülkéket. Az első fülkét az IBUSZ és a Magyar Vasúti Forgalmi Rt. közös cége, a Magyar Telefonautomata Rt., a Matart működtette. A temetőkben felállított fülkék színét előírták, annak sötét színűnek kellett lennie.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre