Nem is gondoltad volna, hogy innen ered a szilveszteri tűzijáték

A szilveszter Szent Szilveszter, a IV. században élt pápa ünnepe, aki 314 és 335 között volt a katolikus egyház feje. Az ünnep róla kapta a nevét.

Az óévet búcsúztató zajos mulatságokat az ókori római szaturnáliák leszármazottjának tekintik, melyeket lakoma, lármázás, dorbézolás jellemeztek. A római korban a rabszolgák és uraik is egy asztalhoz ültek ilyenkor, az asztalnál pedig bármi szóba kerülhetett csak politikai nem. A szaturnáliák pogány szokását a középkori Franciaországban támasztották fel a január 1-je körül tartott „bolondok ünnepe” képében. Az ilyen ünnepségeket az egyház a XV. században hivatalosan betiltotta, de továbbéltek a néphagyományban. A babonák szerint az óév esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat és a lesben álló gonosz szellemeket. Ennek modern megfelelője a tűzijáték.

A honfoglaló magyarok tavasszal vagy ősszel ünnepelték az újévet, ám ennek az ünnepnek a jelentősége sokkal inkább az évszakváltás volt. Hiszen a nomád népeknél ekkor hajtották a legelőre ki, illetve a legelőről be az állatokat. Ezek az ünnepek a pásztorünnepek formájában máig fennmaradtak. Sokára európaizálódótt ez a nap, mozgó ünnep volt még sokáig; volt, amikor vízkereszt környékén tartották. Később, a XVI. századig karácsonykor ünnepelték az újévet, amíg 1691-ben XII. Ince pápa ki nem hirdette, hogy az újév január 1-jén kezdődik. A keresztény világban azóta ünneplik e napon az újévet.