
"Kedden mentünk volna báli ruháért" - Anyukája talált rá az elhunyt diáklányra
Az anya csak néhány óráig nem tartózkodott az otthonukban.
1922-ben Fővárosi Színház néven nyílt meg, majd 1923-tól Fővárosi Operettszínházként működött. Később többször változott a neve, majd a Királyi Színház megszűnése után, 1936-tól a fővárosi operett-színjátszás egyetlen rangos otthona lett.
A mai épület Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, a hosszú utcafronton egy koncertkávéház is nyílt.
1966–1971-ben átépítették az épületet, ekkor jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit. 1971. április 17-én - a Csárdáskirálynő ezredik előadásával - nyílt meg az átépített Fővárosi Operettszínház. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát. Ma a színház 917 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált.
1998. január 1-jétől Budapesti Operettszínház néven működik.
Íme Az Ujság című lap korabeli beszámolója az eseményről:
„A Fővárosi Operettszinház főpróbája. Ma este végre megnyílt a Fővárosi Operettszinház kapuja. Igaz, csak a mozsár-utcai, amelyen gyér számú közönség, főként újságírók és színészek vonultak be a nézőtérre, amely megkapóan nagyszerű. Átalakítani alig kellett valamit, mert hiszen a Fővárosi Operettszinház orfeum korában is egyik legszebb, legragyogóbb színháza volt a világnak. A friss aranyozással, a bíborvörös széksoraival, azelőrehozott két erkélyével még impozánsabban hat, — az embernek a szive örül, hogy ebben a fájdalmasan megcsonkított országban ez van, ez lehet. Az uj színház első újdonságának, az Olivia hercegnőnek a főpróbáját a Himnusz nyitotta meg, melyet Vincze karmester vezényelt igen lendületesen. Aztán Gombaszögi Frida asszony lépett a függöny elé és elmondotta Heltai Jenő csengő prológusát, de olyan művészettel, mely messze túlnő az ilyen alkalmi beköszöntőn. Fehér kosztüm volt rajta, a derekán brilliáns öv és brilliáns diádém a barna hajában. És amíg beszélt, mindenki csodálattal hallgatta. Aztán széjjelment a függöny és megkezdődött az Olivia hercegnő sajtófőpróbája, mely jóval éjfél után ért véget.” (Az Ujság, 1922.12.23.)
Az anya csak néhány óráig nem tartózkodott az otthonukban.
Napról napra változik az aszteroida becsapódásának esélye.
A tudósok régóta vizsgálják a megmagyarázhatatlan lényeket.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre