Vajon milyen volt a karácsony Reszkessetek betörők és karácsonyi slágerek nélkül? Mi került a fára és mi került a fa alá? Gyakran mindezeket az aktuális történelmi helyzet befolyásolta.
Nézzük, mit mesél egy-egy családi albumból előbukkanó fénykép a régi idők karácsonyairól. A Fortepan gazdag kínálatából válogattunk.
A családi képek mellett bőven találunk a fronton készült karácsonyi fotókat is. 1916 decembere az első világháború huszonkilencedik hónapja volt. A katonák karácsonyi dalokat énekeltek a fronton, sőt néhány anekdota szerint, ajándékokat is cseréltek az ellenséggel.
Alig két évvel 1920 karácsonya előtt még javában zajlott az első világháború. Rengetegen gyászoltak és ünnepeltek mélyszegénységben. A karácsony nem volt fényűző, ezt egyszerűen nem engedhették meg maguknak az emberek. A családok esténként beszélgettek vagy a rádiót hallgatták, és a megmaradt családtagok együtt mentek az ünnepi szentmisére.
Az 1940-es években már a legtöbb család állított karácsonyfát és készítettek otthon szaloncukrot. A sütőformákat átszitált rizslisztbe mártották, a folyékony, főzött cukormasszát pedig beleöntötték a mélyedésbe. Amikor a cukor megdermedt, fényes sztaniolpapírba csomagoták, a szélét kisollóval cakkozták ki.
1946-ban sok családfő még hadifogságban volt. A minszki hadifogolytáborban a magyar foglyok „szereztek” egy csinos kis fenyőfát, az ügyes kezű bajtársak színes papírdarabkákból díszeket vágtak ki. Volt, aki jó előre megírta haza, hogy majd szenteste fogyasszanak el egy szem héjában főtt krumplit – így gondoljanak rá.
A gyerekek karácsonykor talán nem érezték, hogy az ország hangulata decemberben, két hónappal a forradalom leverése után, 1956-ban kiábrándult és csalódott volt. Az emberek féltek. A szovjet csapatok ugyan jelen voltak, ám a járőrözést egyre inkább átvette a Kádár-kormány szerveződő karhatalma. Az éjféli misére sem mertek sokan elmenni, december 24-ét „fenyőünneppé” nyilvánították. Ajándék tekintetében is szegény volt az ünnep: nem volt elég tűzhely, zománcedény, kevés volt a mechanikai játék, de az olcsó babák és a társasjátékok megtöltötték a polcokat.
A hetvenes évek „gulyáskommunizmusában” vegyesen telt a karácsony: volt, aki a fenyőünnepet, volt, aki Jézus születését ünnepelte. A fogyasztói társadalmi szemlélet abban nyilvánult meg, hogy a pult alól kapható banánt és narancsot elkapkodták a háziasszonyok. A boltok zárva voltak karácsonykor, nem volt nonstop üzlet. Ha valaki elfelejtett valamit venni, már csak a szomszédtól kérhetett.
A nyolcvanas években a gyerekek moncsicsit, Rodolfo-bűvészkészletet, Gazdálkodj okosan!-t, kacsintós pénztárcát és a nagyobbak kétkazettás magnót kértek a Jézuskától. A tévében a Sándor Mátyás ment, a fák túldíszítettek voltak, és habcsók lógott minden ágon.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre