Ilyen volt a nagyi és a dédi karácsonya Kevin nélkül – Fotók!

Vajon milyen volt a karácsony Reszkessetek betörők és karácsonyi slágerek nélkül? Mi került a fára és mi került a fa alá? Gyakran mindezeket az aktuális történelmi helyzet befolyásolta.



Megosztás
Szerző: metropol
Létrehozva: 2021.12.24.
időutazás

Nézzük, mit mesél egy-egy családi albumból előbukkanó fénykép a régi idők karácsonyairól. A Fortepan gazdag kínálatából válogattunk.

1906-ban ilyen volt egy kispolgári karácsony. Apró baba, kicsi fa. A háttérben egy fontos kép, talán a családfőt ábrázolja, aki már nem lehet együtt szeretteivel. A kor divatos kaucsuk játékbabája pásztornak van öltöztetve, és egy műanyag kutyus játssza a bárány szerepét. (Fotó: Fortepan)

A családi képek mellett bőven találunk a fronton készült karácsonyi fotókat is. 1916 decembere az első világháború huszonkilencedik hónapja volt. A katonák karácsonyi dalokat énekeltek a fronton, sőt néhány anekdota szerint, ajándékokat is cseréltek az ellenséggel.

1916-ban nem díszítettek karácsonyfát a messze idegenben harcoló katonák, csupán egy közös fotóra álltak össze december 24-én. (Fotó: Fortepan)
A '20-as években ez egy gazdag karácsonynak számított az ajándékok tekintetében (Fotó: Fortepan)

Alig két évvel 1920 karácsonya előtt még javában zajlott az első világháború. Rengetegen gyászoltak és ünnepeltek mélyszegénységben. A karácsony nem volt fényűző, ezt egyszerűen nem engedhették meg maguknak az emberek. A családok esténként beszélgettek vagy a rádiót hallgatták, és a megmaradt családtagok együtt mentek az ünnepi szentmisére.

A szaloncukrot selyempapírba csomagolták és egyenként készítették. A karácsony azonban még a második világháború elején is a gyerekekről szólt (Fotó: Fortepan)

Az 1940-es években már a legtöbb család állított karácsonyfát és készítettek otthon szaloncukrot. A sütőformákat átszitált rizslisztbe mártották, a folyékony, főzött cukormasszát pedig beleöntötték a mélyedésbe. Amikor a cukor megdermedt, fényes sztaniolpapírba csomagoták, a szélét kisollóval cakkozták ki.

1946 karácsonyán ez a kislány egy komplett faragott babaszobabútornak örülhetett (Fotó: Fortepan)

1946-ban sok családfő még hadifogságban volt. A minszki hadifogolytáborban a magyar foglyok „szereztek” egy csinos kis fenyőfát, az ügyes kezű bajtársak színes papírdarabkákból díszeket vágtak ki. Volt, aki jó előre megírta haza, hogy majd szenteste fogyasszanak el egy szem héjában főtt krumplit – így gondoljanak rá.

Bicikli, mackó és búgócsiga a fa alatt (Fortepan: 1956)

A gyerekek karácsonykor talán nem érezték, hogy az ország hangulata decemberben, két hónappal a forradalom leverése után, 1956-ban kiábrándult és csalódott volt. Az emberek féltek. A szovjet csapatok ugyan jelen voltak, ám a járőrözést egyre inkább átvette a Kádár-kormány szerveződő karhatalma. Az éjféli misére sem mertek sokan elmenni, december 24-ét „fenyőünneppé” nyilvánították. Ajándék tekintetében is szegény volt az ünnep: nem volt elég tűzhely, zománcedény, kevés volt a mechanikai játék, de az olcsó babák és a társasjátékok megtöltötték a polcokat.

A 70-es években divat volt az íróasztalra állított fenyő és a grinlandok nem körbe, hanem a csúcstól lefelé futottak (Fotó: Fortepan)

A hetvenes évek „gulyáskommunizmusában” vegyesen telt a karácsony: volt, aki a fenyőünnepet, volt, aki Jézus születését ünnepelte. A fogyasztói társadalmi szemlélet abban nyilvánult meg, hogy a pult alól kapható banánt és narancsot elkapkodták a háziasszonyok. A boltok zárva voltak karácsonykor, nem volt nonstop üzlet. Ha valaki elfelejtett valamit venni, már csak a szomszédtól kérhetett.

Ez a fotó már jobban hasonlít a mai karácsonyok hangulatához (Fortepan: 1982)

A nyolcvanas években a gyerekek moncsicsit, Rodolfo-bűvészkészletet, Gazdálkodj okosan!-t, kacsintós pénztárcát és a nagyobbak kétkazettás magnót kértek a Jézuskától. A tévében a Sándor Mátyás ment, a fák túldíszítettek voltak, és habcsók lógott minden ágon.

A mai karácsonyoknak ilyen a hangulata (Fotó:Pixabay)

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás