A szaporítók kihasználják a karácsonyt, de az új törvénnyel januártól szorul a hurok

A „kutyagyárasok” sajnos minden lehetőséget kihasználnak arra, hogy profithoz jussanak, így se az etika, se az állatok egészsége nem érdekli őket hosszú távon.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2021.12.15.
állatvédelem

Az állatvédelmi törvény szigorítása nem véletlenül örvend nagy támogatásnak. Magyarországon igen csak nagy problémát jelentenek többek között a szaporítók is, akik rémes körülmények között, csak a profitért árulják a kutyákat. Az állatvédelmi konzultációt több százezren töltötték ki, és döntő többségük támogatja, hogy szigorúbban lépjenek fel az állatviadalok szervezői, a szöges kolbászt szórók és a „kutyagyárasok” ellen is.

Ahogy arról korábban a Metropol is beszámolt már, január elsején azonban végre életbe lép a törvény, ami szerint a szaporítást, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fogják büntetni.

Sajnos nagyon gyakori problémát jelentenek a kutyákat érintő támadások Fotó: Facebook

A szaporítót a profit érdekli, nem az állat

Mi a különbség a tenyésztő és a szaporító között?

„Elsősorban az ár és az állat tartási körülményei” – mondta a Ripost7-nek Pataki Gábor, az Állatmentő Liga elnöke. – „A szaporító nyerészkedni akar, nem veszi figyelembe az állat érdekeit. A szaporított kutyánál nincsenek költségek, míg egy tenyésztő az anyakutyát rendszeresen viszi állatorvoshoz, ultrahangra, úgy, mint amikor egy ember gyereket vár. A hivatalos tenyésztőknek bárki utánanézhet. Egy szaporító mennyiségre megy. Úgy bánik az állattal, mintha nem élőlényről beszélnénk, hanem egy tárgyról. Be sem engedik a vevőket a borzalmas helyre, ahol tartja őket. Nem véletlenül… Tipikusan buszmegállókat, köztereket jelölnek ki találkozásra és az állat átadására.”

Fontos a kutya egészsége érdekében, hogy ellenőrzött tenyésztőnél nevelkedjen Fotó: Pixabay

Börtön is várhat a szaporítókra

Az állatvédelem egyre fontosabb kérdéssé válik Magyarországon, hiszen napi szinten hallani elborzasztó híreket arról, hogy állatok nem megfelelően vannak tartva, szaporítva. Az Állatmentő Liga már évek óta küzd a probléma megállításával, de mindig jön egy újabb és újabb eset. A Ripost információi szerint volt olyan eset, amikor évekig pereskedtek, mivel egy szaporító nyúlketrecben tartotta a kutyusokat. Az utóbbi időszakban az Állatmentő Liga egyébként már közösen razziázott a rendőrséggel és a kormányhivatalokkal. Legtöbb esetben bejelentések alapján számoltak fel szörnyen kinéző telepeket, amelyekkel együtt sok szaporító is lebukott. Összességében a céljuk az, hogy felszámolják Magyarország összes kutyagyárát, aminek érdekében minden megyében meglátogatják a gyanús helyeket.

A januártól érvényessé váló törvényszigorítással ezek az esetek mind bűncselekmények lesznek és, akár börtönbe is kerülhetnek a szaporítók.

Az „olcsóbb” kutya végül többe kerülhet – és rossz vége is lehet

„Évek óta bevett szokás sajnos, hogy kisállatot vesznek karácsonyra. Mi, állatvédők, mindig kiadjuk ilyenkor a figyelmeztetést, hogy egy kisállat egy életre szól” – mondta Pataki Gábor, aki hangsúlyozta, hogy ha már vásárolunk, akkor ne az ár legyen a legfontosabb szempont. Az kezdeti ár csak látszólagos spórolást jelent, hiszen utána a szaporított kutyusoknál gyakran lépnek fel különböző problémák. Végeredményben az ember így a kis kedvencére többet költ rá, mintha tenyésztőtől vette volna.

Sok baja lehet egy szaporított kutyának, ami végül brutális összegeket jelenthet a gazdinak Fotó: Shutterstock

„Ha beteg lesz az állat, akkor fájdalmas és drága műtétekre számíthatunk, de olyan betegségek is lehetnek szaporított kutya esetében, mint a vízfejűség, ami nem gyógyítható” – magyarázza Némedi Edina, az Állat-mentő Sereg munkatársa.

Ha rájöttünk, hogy becsaptak bennünket, akkor mindenképp forduljunk a hatóságokhoz és jelentsük.

Sok menhely nem ad karácsonyra állatot

Hasonlóan a húsvéti nyulakhoz karácsonyi kutyák sem feltétlenül a legbölcsebb döntés. Egyre több állatmenhely dönt úgy, hogy nem ad örökbe az ünnepek alatt kutyust, mivel a végén az állatok csak visszakerülnek hozzájuk.

Inkább sok menhely már nem ad örökbe kutyát a karácsonyi időszak alatt, mivel a többségük utána vissza kerül valamilyen állatvédő csoporthoz Fotó: Shutterstock

„Sajnos volt rá példa, hogy valaki csak azért fogadott örökbe ajándéknak kisállatot, mert az ingyen van, de ünnepek után visszakerültek az állatok. Kiderült, hogy a kölyökkutya szétszedi a lakást... Nem győzzük hangsúlyozni, hogy egy állat egy életre szól” – magyarázza Pataki Gábor, az Állatmentő Liga elnöke. Ráadásul szilveszterkor sok kutya kerül menhelyre. Ezért egy felelős állatmenhely, nem ad ki kutyát, cicát karácsonykor, hogy elkerülje ezt.

Hogyan szúrjuk ki, hogy szaporítóval van dolgunk?

„Nem vagyok az ajándék kiskutyus ellen, de azt figyelembe kell venni, hogy az állat egy életre szól, ünnepek után is gondoskodni kell róla” – mondta Némedi Edina, az Állat-mentő Sereg munkatársa.

„Ha kutyát vásárolunk, akkor családtagot választunk magunknak. Fontos, hogy mindig kételkedjünk, minden apró részletnek kérdezzünk utána. A szaporítók általában megtévesztik a hozzájuk fordulókat: nem azt a kutyát adják, amiről a fotó készült, nincs csippelve a kutya, vagy ha van, azt nem regisztrálják.”

Állatvédelmi törvénymódosítások január 1-jétől:

  • 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a szaporítás,
  • 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a visszaeső állatkínzó,
  • 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a különösen visszaeső állatkínzó, és az, aki méreg kihelyezésével több állatot elpusztít,
  • büntethető a méreg kihelyezésének előkészülete,
  • az állatviadal szervezőin túl a résztvevők is büntethetőek,
  • a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig tarthatók,
  • szigorúbban büntethető a nagy nyilvánosság előtt elkövetett állatkínzás.








  • Top hírek





    Hírlevél-feliratkozás