Rá sem ismersz majd az Örs vezér terére! Mutatjuk, hogy kötik össze a metró és a HÉV vonalát - Videó!

A budapestiek hosszú ideje várják a két közlekedési eszköz összekötését, ami a gyakorlatban a HÉV nyomvonalán a metró meghosszabbítását jelenti. Ráadásul így új kerületek is elérhetőek lesznek közvetlenül metróval. A rendszer lényege, hogy átjárható lesz, átszállást és időt takarít meg az utas.

A Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója (BFK) már aláírta a szerződést. Vitézy Dávid közösségi oldalán jelentette be, hogy átvette a BKK-tól a fejlesztés előkészítését, valamint a kormány a továbbtervezésre és a beruházás előkészítésére 4,6 milliárd forint európai uniós támogatást biztosít.

A teljes vonalon utazók csaknem 15 percet spórolhatnak meg

A belvárost összekötik az agglomerációval. A korszerű vonal a Deák tértől indul, a külső kerületeken át, X., XIV. és XVI., illetve Csömör, Gödöllő, Kistarcsa, Kerepes, Mogyoród irányában halad majd. Az új megállókat pedig oda építik, ahol az emberek jelentős számban laknak, illetve ahol át lehet majd szállni a vasútra is.

Új, a lakosságot jobban elérő megállóhelyek létesülnek

A jelenlegi HÉV-megállók zömét Cinkotáig még 1888-ban alakították ki, a szerelvények akkor jórészt lakatlan területen haladtak. Ezek a megállók ma már nem felelnek meg az utazási igényeknek. Ezért a jelenlegi metrószakaszon létesülne egy új megálló Törökőr néven. A gyorsvasút a mai Örs vezér téri végállomás előtt emelkedni fog, a Kerepesi és a Nagy Lajos király útja fölött átívelve a jelenlegi HÉV-végállomás fölött érné el az új Örs vezér tere megállót. Az új Rákosfalva megálló a mostaninál beljebb, a lakóövezetek súlypontjában kapna helyet, majd egy szintén új, a körvasútra átszállást lehetővé tévő megálló következne az Egyenes utcai lakótelepnél. Innentől a felszín alatt folytatódna a gyorsvasút. A H9-es, csömöri ágon Cinkota alsó helyett a mára beépült Csabaligetnél állna meg, a szintén beépült Árpádföldhöz közelebb – közölte Vitézy Dávid.

Lecserélik a teljes járműparkot

A tervek szerint felszíni, felszín alatti és alagutas szakaszok is lesznek, ezért speciális, a metróalagútban és a jelenlegi HÉV-vonalakon is üzemelő motorvonatokat kell beszerezni. A felújítás, a vonal járatsűrítéshez szükséges átépítése adja a költségek zömét, a metróval való összekötés csak a költségek töredékét jelenti.

A fejlesztéssel a főváros levegőminősége és a parkolási lehetőségek is javulnak

Ezek a vonalak adják a Budapestre érkező agglomerációs autósforgalom 12 százalékát. Az érintett agglomerációs településeken ugyanis 2000 óta 28 százalékkal nőtt a lakosok, és 70 százalékkal a tulajdonukban lévő autók száma. Ez az autósforgalom Budapest számára egyre nagyobb környezeti terhet jelent.

Már az 50-es években is össze akarták kötni a metró és a HÉV-ek vonalát

Az eredeti tervek szerint a Népstadion és a Deák tér közötti első metrószakasz üzembe helyezését 1954-re, a teljes, Déli pályaudvarig tartó vonal átadását 1955-re kívánták megvalósítani. Már akkor gondolkodtak azon, hogy összekötik a két nyomvonalat. A pálya keleti végénél föld alatti átszállóhelyet terveztek. Ide akarták áthelyezni a gödöllői HÉV végállomását, közös utasperonnal. Végül másképpen alakult, az Örs vezér terei változatnál a ma is ismert keskeny aluljárón keresztül lehet megközelíteni a két vonalat.

Megkérdeztük a budapestiek véleményét, mit szólnak a tervekhez

Emma: „Baromi jól néz ki, ez már olyan XXI. század. Dubaiban láttam ilyet, gyönyörű! A mostani látványon mi tetszen? Ápolatlan és koszos. Örülnék a fejlesztésnek.”

Bence: „Ilyenekre lenne szükség az összes csomóponton. Jó lenne, ha nem kellene átmenni az aluljárón. Csak kiszállok, beszállok és indulok is.”

János: „Hévvel járok rendszeresen dolgozni. Bejövök busszal Pestre és megyek tovább Csömör felé. Jó lenne, ha ez megvalósulna, nagyon szép.”