Európai élvonalban a magyar reál oktatás

Maruzsa Zoltán hangsúlyozta, hogy a négy kategória közül egyben az európai átlagnak megfelelő, háromban viszont az európai átlagot messze meghaladó eredményt értek el a magyar tanulók.

Mint elmondta: a vizsgálatban matematikából 58 ország 4. évfolyamos tanulói vettek részt. Az adatokból kiderül, hogy a magyar negyedikes tanulók 523 pontos matematika átlageredménye magasabb az 500 pontos átlagnál, és megfelel az európai átlagnak.

Példaként említette, hogy a magyar teljesítmény Dánia (525), Svédország (521), Németország (521) és Lengyelország (520) negyedikeseinek eredményéhez hasonló.

Ugyanakkor - folytatta -, matematikából a 8. évfolyamos magyar tanulók 517 pontos eredménye ugyancsak a TIMSS-átlag felett van és meghaladja az Európai Unió tagállamainak 504 pontos átlagát, illetve jobb mint az amerikai (515), az angol (515) és a finn (509) eredmény.

A továbbiakban kiemelte, hogy a természettudomány területen a magyar 4. évfolyamos diákok 529 pontos átlageredménye lényegesen jobb a vizsgálatban részt vevő 58 ország átlagánál. Az európai országok közül jobb eredményt csak az orosz (567), finn (555), lett (542), norvég (539) és litván (538) tanulókon kívül az angol (537) diákok értek el - ismertette.

A magyar 8. évfolyamos diákok 530 pontos eredménye pedig kifejezetten jónak számít; a résztvevő 39 országból csak hat résztvevő teljesített jobban, az Európai Unió országai közül pedig csupán Finnország (543) ért el a magyarnál jobb eredményt - sorolta.

Az EU országainak átlageredménye csupán 512 pont - fűzte hozzá Maruzsa Zoltán.

Az eredményekből az is látszik, hogy a magyar diákok között a többi résztvevőhöz képest magasabb az átlag felett teljesítők és alacsonyabb a leszakadók aránya. Mindez pedig azt igazolja, hogy a magyar természettudományos oktatás továbbra is átlagon felüli színvonalú - vélekedett.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke kiemelte, hogy az 1995 óta zajló, ezúttal 64 országot átfogó felmérés most először készült digitális platformon.

Az eredmények azt mutatják, hogy miközben más országoknál ez teljesítmény-csökkenést okozott, a magyar gyerek az előző felmérésekhez hasonló eredményt produkáltak.

Vagyis kiemelkedően tejesítettek a digitális eszközhasználat területén, miközben több ország tanulói 8-10 ponttal is gyengébb eredményt értek el ebben - tette hozzá.

Végül úgy vélekedett, hogy a magyar oktatási rendszer büszke lehet az eredményekre, annál is inkább, mert a vizsgálat 1995-ös bevezetése óta egyenletesen jól teljesítenek a magyar diákok.

Mindez pedig azt jelenti, hogy jól működik a magyar oktatási rendszer - mondta Brassói Sándor.