Ezek a magyar tudósok megváltoztatták a világot

Neumann János, a számítógép atyja

Neumann János kora egyik legnagyobb lángelméje volt. Az általa 1943-ban megépített számítógép akkora volt, mint egy kisebb nappali - de enélkül nem lehetne a kezünkben a ma már kistáskába is elrejthető laptop. Tudóstársai azt mondták róla: „A legtöbb tudós azt fedez fel, amit tud, Neumann azt, amit akar.” A II. világháború alatt a fegyveres erők tanácsadója, tagja volt a Manhattan Tervnek, részt vett az első atombomba megépítésének programjában is. Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója is volt, ő beszélte le Kína megtámadásáról.

Bíró László, a golyóstoll atyja

Bíró László eredetileg újságíróként dolgozott. Az első golyóstollat 1930-ban Budapesten alkotta meg. Rájött, hogy az újságok nyomásánál használt sűrűbb és gyorsabban száradó tintát úgy tudja használni, ha egy golyót tesz a toll belsejébe, ami forogva átvezeti a tintát a lapra. Első golyóstoll-szabadalmát “töltőtoll” néven 1938-ban jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Később a II. világháború miatt elhagyta az országot, Argentínába ment, majd – Biropen néven – gyorsan elterjedt a találmánya az egész világon. A brit légierő is megvette a golyóstollat, a repülőgépeken ugyanis így tudtak írni, nem folyt ki a tinta a magasban. Angol nyelvterületen a „biro pen” szó ma is golyóstollat jelent.

Rubik Ernő, a Rubik-kocka atyja

A hatszínű kockát 1974 tavaszán alkotta meg Rubik Ernő. A bűvös kocka nevet adta neki és azt remélte, hogy a háromdimenziós geometria könnyed elsajátítását segíti majd vele. A kocka a 80-as évek elején a világ legkedveltebb logikai játéka lett. Csak Magyarországon egymillió darabot vettek belőle, tehát minden tizedik ember rendelkezett egy ilyen játékkal. A napokban kiderült, hogy egy kanadai cég 50 millió dollárért, átszámítva több mint 15 milliárd forintért megvásárolta a Rubik-kocka tulajdonjogait.

Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin atyja

A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert a paprika segítségével fedezte fel a C-vitamint. A legenda szerint a biokémikus felesége, Albert tízóraijához mindig csomagolt egy paprikát, ám a tudós mivel nem szerette a zöldséget, inkább elkezdte vizsgálni, és így fedezte fel a benne rejlő aszkorbinsavat. A valóság azonban ennél kevésbé mókás történet. E szerint a tudós egy ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, ezért olyan növényt kezdett keresni, melyből ezt az anyagot nagyobb mennyiségben ki lehet vonni. Ezt nevezte el később C-vitaminnak, ami az akkoriban elterjedtnek számító skorbut nevű betegség ellenszere lett. Ez a vitamin most is nagyon fontos, hogy a jelenlegi járványos időszakban megerősítsük az immunrendszerünket.

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, “a kézmosás atyja”

A magyar orvosprofesszor, Semmelweis Ignác elhivatottan kereste a gyermekágyi láz okát: a súlyos kór miatt a 19. században rengeteg édesanya vesztette életét. Semmelweis volt az, aki forradalmasította nemcsak a szülészetet, de az orvostudományt is azzal, hogy bebizonyította, sok fertőzés megelőzhető pusztán azzal, hogy kezet mosunk. Ma már a legtöbben természetesnek vesszük, de az 1800-as évek közepén nem volt elterjedt még az orvosok körében sem a kézmosás, sőt, az orvosok többsége felháborítónak tartotta a gondolatot, hogy ők maguk fertőznék meg a betegeiket. Semmelweis Ignácot sokan támadták, professzorai is kinevették, amiért diákjait arra kötelezte, hogy fertőtlenítsék kezüket a szülések levezetése és a vizsgálatok előtt. A szakmában sosem ismerték el élete során, sőt, élete végén elmegyógyintézetbe záratták. Később Semmelweist az anyák megmentőjének nevezték. A helyes kézmosásnak pedig a koronavírus megfékezésében is órási szerepe van!

Kiküldték őket az óráról, mert túl okosak voltak

Neumann János, Teller Ede és Wigner Jenő osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban. A matektudásuk már akkor is elképesztő volt, a dolgozatíráskor állítólag azon versenyeztek, hogy ki hány másodperc alatt oldja meg a teljes feladatsort. Egy idő után a matektanár ezért kiküldte őket, miután kész lettek, mert zavarták a többieket. Wigner Jenő az atomreaktor, Szilárd Leó mellett Neumann az atombomba, Teller Ede pedig hidrogénbomba feltalálója. Mind tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra, emberek ellen használják találmányaikat, hiszen a maghasadásban nem a pusztító bombát, hanem az energiaforrást keresték.