Október 25-én szörnyű vérengzés volt a Kossuth téren. Ez volt az a bizonyos véres csütörtök.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc legvéresebb eseménye október 25-én, vagyis pontosan 64 évvel ezelőtt történt. Ezen a napon nyitottak sortüzet a Parlament előtt békésen tüntető több ezer fős tömegre.
Az áldozatok számáról máig nincs pontos adat. Az azonban biztos, hogy a sortűz után a belvárosi kórházak megteltek, de a Központi Mentőállomás épületébe is tömegével szállítottak be sérülteket. Egyes szemtanúk szerint emellett tizenkét teherautó telt meg áldozatokkal.
Baranyi László színművész aktívan részt vett a forradalom eseményeiben, és máig emlékszik minden apró részletre. A 93 éves színművészben a véres csütörtök is mély nyomot hagyott.
„Október 25-én is boldogan mentem dolgozni, de a sztrájk miatt a munka elmaradt. Így Pestre indultam az akkori feleségemhez, de a Kossuth téren ekkor már lőtték az embereket. Emlékszem, hogy szemerkélt az eső, a vér pedig patakokban folyt bele a csatornába. Egy nő a kétségbeeséstől a szemem láttára őszült meg. A sérült embereket teherautók platójára tettük fel, de közben a sírás kerülgetett. Azt kérdeztem magamtól, hogy lehet géppuskával nekirontani ártatlan embereknek, köztük gyerekeknek? Ez volt az a bizonyos véres csütörtök” – mondta korábban a Metropolnak a színművész.
A Kossuth-téri sortűz áldozatainak emlékére Kampfl József szobrászművész és Callmeyer Ferenc építészmérnök készített műalkotást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium falára.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre