Győrfi Pál: A gyerekeim elkapcsolnak, ha a tévében látnak

Győrfi Pál tanácsait követve tudtuk mit kell tenni azért, hogy elkerüljük a járványt. A hirtelen megemelkedett fertőzésszám miatt az 55 éves mentős ismét visszatért.



Megosztás
Szerző: Kiss Nóra
Létrehozva: 2020.09.17.
a nap interjúja

A karantén alatt figyelemfelhívó videók és plakátok által kér mindenkit arra, hogy tartsák be az óvintézkedéseket. A „nyári szünet” után pedig ismét visszatért…

Fontos volt, hogy a koronavírus megjelenése után minél több felületen elmondjuk az embereknek miként tudnak egy új és ismeretlen betegség ellen védekezni. Ezért jött létre a Maradj otthon! kampány. Megtisztelő volt, hogy minderre engem kértek fel, és nagy örömmel láttuk, hogy hatásos volt, mert közös erővel sikeresen túljutott Magyarország az első hullámon. A nyarat szépen kihúztuk, most azonban rohamosan nőnek a számok. A lakosság már tudja mit kell tenni, csak sajnos nem tartják be, emiatt éreztem szükségét annak, hogy most ismét szóljak hozzájuk. Készülők még ilyen videókkal, mert a járvány továbbra is köztünk van, és bár most elsősorban a fiatalok fertőződnek meg, könnyen átadhatják idős szeretteiknek.

 

Győrfi Pál gyerekkora óta mentős szeretett volna lenni (Fotó: Dombovári Tamás Bors)

Mikor kezdett érdeklődni a mentőzés iránt?

Pár percnyire a mentőállomástól nőttem fel, és mindig kíváncsian figyeltem a körúti ablakunkból, hogy jönnek-mennek a nagy szirénázó autók. Bejártam a mentősökhöz, volt külön füzetem is, amibe gyűjtöttem az aláírásokat a hőseimtől. Sokszor megengedték, hogy közöttük lehessek, velük várjam a riasztást, még saját fehér köpenyt is kaptam. A középiskola elvégzése után már mentőápolóként dolgoztam, közben tovább tanultam és megszereztem különféle képesítéseket. 25 évig ez volt a hivatásom.

Hogyan jött a szóvivői pozíció?

2000-ben keresett meg az Országos Mentőszolgálat akkori vezetője, hogy az egyre nagyobb sajtóérdeklődés miatt szükségét érzi egy szóvivő alkalmazásának. Akkor már a mentőtiszti végzettség mellett a PR diplomám is megvolt és épp egy multinacionális gyógyszercégnél dolgoztam. Megtisztelő volt a felkérés, de sokáig egyezkedtünk, mert én nem egyszerű szócsőként, hanem a döntésekben részes kommunikációs vezetőként szerettem volna működni. Emlékszem mennyire izgultam, mikor beérkezett az irodámba az első telefonhívás. Másnap megjelent a cikk a nyilatkozatommal, ezért vagy tíz újságpéldányt vettem és mindenkinek szétküldtem a családban, annyira nagy dolog volt ez számomra. Eleinte még mentőztem is, de idővel aztán ezt abbahagytam.

Miért?

A mentőt hívó emberek, akik minden nap láttak a tévében, sokszor megijedtek, mikor megjelentem az ajtajukban. Azt hitték, a tévétől jöttem, zavarban voltak, ami nehezítette a helyzetüket. Ráadásul „kirakatmentősként” úgy éreztem, hogy nekem nem szabad semmiben sem hibáznom. Jobbnak láttam, ha ezután „csak” a kommunikációval foglalkozom.

„Adrival egy baleset helyszínén volt az első randink”

A családapa és felesége első randija nem éppen úgy alakult, ahogy azt ők szerették volna. - Adri már az elején tudta, mit vállal. Az első randink előtt pár perccel jött egy hívás, hogy sürgősen mennem kell, mert nagy baleset történt Solymáron. Nem volt más választásom, azt mondtam neki: vagy máskor találkozunk, vagy jön velem. Ő jött, és jön velem azóta is az életben. Bár azt kicsit nehezen viseli, mikor vasárnap délután az ebéd közben jönnek a riporterek. Igyekszem azzal kárpótolni, hogy besegítek a délutáni logisztikába a gyerekekkel. Őket nem nagyon foglalkoztatja a munkám, sőt sokszor elkapcsolnak egy mesecsatornára, ha meglátnak a tévében. A szóvívő és Adri 11 éve házasok (Fotó: Metropol)

„A Balatonra is jönnek utánam a riporterek”

Győrfi Pálnak szóvivőként igazából egy szabadnapja sincsen - Azért nem úgy kell rám tekinteni, mint valami hősre, aki mindig, mindenhol ott van. A hétköznapokban a mentőállomásra érkeznek a riporterek és egymás után vesszük fel a rövid nyilatkozatokat. Hétvégén pedig rendszerint az utcánkban fogadom a stábokat – mesélte a szóvívő, aki még akkor is fogadja a riportereket, ha belföldön nyaral. - Nem egyszer volt már, hogy alul rövidnadrágban, felül mentős kabátban nyilatkoztam a Balaton parton. Évente egy hetet szoktunk külföldre menni, akkor tényleg csakis extrém helyzetekben dolgozom. Ilyen volt a vörösiszap katasztrófa. Épp Tunéziában voltunk, mire feljöttem a partról 200 nem fogadott hívásom és ugyanennyi emailem jött. Abban a helyzetben muszáj volt onnan is felvennem a fonalat és intézni, amit kell.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás