Antall, Simicska, Matolcsy és Trump egy asztalnál – Hajdú Péter beköltözött Orbán Viktorhoz, és mindenről kifaggatta

Hajdú Péter beköltözött Orbán Viktorhoz Felcsútra és hosszasan elbeszélgettek, a műsorvezető mindenről kifaggatta a miniszterelnököt. Szó esett a miniszterelnök gyerekkoráról, Felcsútról, a zebrás pletykákról, a foci iránti rajongásról, a hitről, a családról és a nagypapa szerepről, a Fidesz indulásáról, a rendszerváltás emlékeiről. Mindezek mellett beszélt Antall Józsefről, Simicskáról, Matolcsyról és Donald Trumpról is a műsorban, de Brüsszel és Ukrajna sem maradt ki a beszélgetésből.

– ezzel a kérdéssel kopogott be Hajdú Péter Orbán Viktorhoz. 

A miniszterelnök a felcsúti ház bemutatása után hosszabban mesélt arról, hogy milyen volt a gyerekkora. Megtudtuk: Székesfehérváron született, de Alcsútdobozon nőtt fel, ahol három generáció élt együtt egy kádár kockában. 9 éves volt, amikor Felcsútra költöztek, még szerényebb környezetbe: egy vert falú házba, a falu szélére. A szüleiről is őszintén beszélt: az édesanyja mindig mellette állt, megvédte, amire szükség is volt, mert rossz gyerek volt, de az apja viszont kemény fegyelmet tartott.  

Orbán Viktor szenvedéllyel és komolyan focizott

A gyerekkora boldogan és szabadságban telt, amiben nagy szerepet játszott a foci. Azt is megtudtuk, hogy az édesapja nem mutatott érdeklődést a foci iránt, de a nagypapa igazi szurkoló volt.

Orbán Viktor maga is komolyan futballozott, és egészen az NB III-ig jutott.

– válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy hogy focizott ő. 

Fiatalként komolyabb klubok is felfigyeltek rá, végül a székesfehérvári MÁV Előréhez került, ahol ifjúsági szinten játszott. A fordulópont azonban az edzőjével való beszélgetés volt:

 Ez a mondat meghatározóvá vált számára:

Bár profi futballista nem lett, a játék szeretete megmaradt. Orbán szerint a futball lényege minden szinten ugyanaz:

– fogalmazott.

Az ellenfelei csináltak Orbánból híres embert

Azt is megtudtuk, hogy Orbán Viktor politikai pályájának már az elején az ellene irányuló támadások tették ismertté.

– mondta. Elmesélte 1988-ban, a Fidesz megalakulása után rendőrségi figyelmeztetést kaptak, amelyet nyilvánosságra is hoztak: 

A hír futótűzként terjedt a családban is, pár órán belül minden rokona megjelent náluk Szolnokon. A család féltette őt, az apja különösen szkeptikus volt. Olyannyira, hogy azt gondolta, hogy ő úgy fog meghalni, hogy az oroszok nem fognak kimenni. 

A beszélgetésben szóba került az 1989-es Nagy Imre-újratemetés is, amely Orbán politikai áttörését hozta. A miniszterelnök elmondta: a híres beszéd nem egyéni akció volt, hanem közös döntés: 

Az üzenet egyértelmű volt: menjenek haza az oroszok. Enélkül nincs értelme az egésznek. A beszéd körülményeiről is kulisszatitkok derültek ki. Az eredetileg 7 és fél perces szöveget az utolsó pillanatban kellett lerövidíteni:

Kövér László azt tanácsolta, ne törődjön vele, de Orbán ragaszkodott az ígéretéhez:

Végül egyedül húzta meg a beszédet: 

Antall József felhívta őt a halála előtt

A beszélgetés egyik csúcspontja az a pillanat volt, amikor Orbán felidézte Antall József utolsó telefonhívását. 

A miniszterelnök felidézte: ez nemcsak politikai, hanem mélyen emberi pillanat volt: 

Ez egy megrendítő dolog… beszélsz valakivel, és mondja, hogy mindjárt meghal. 

Orbán ekkor még nem volt 30 éves. A hívás egyszerre volt búcsú és örökségátadás. Orbán szerint Antall József az utolsó pillanatokban sem hagyta el a politikai gondolkodás. 

– fogalmazott a miniszterelnök. 

Megtudtuk: nemcsak elköszönt, hanem konkrét tanácsokat is adott az országról, a politikai helyzetről, sőt még a Fideszről is. Orbán szerint Antall figyelmeztetése profétikusnak bizonyult.
Orbán Viktor úgy látja, a Fidesz sikerének kulcsa az volt, hogy zárt, szuverén közösség maradt:

Orbán Viktor a beszélgetés egyik hosszabb szakaszában arról beszélt, hogy szerinte a politikát nem lehet pusztán szakmaként vagy karrierként felfogni. A miniszterelnök azt mondta: az évek során megtanulta, hogy az ország vezetésének nemcsak technikai, hanem erkölcsi és lelki oldala is van. 

Felidézte, hogy az első miniszterelnöki ciklus, az 1998 és 2002 közötti kormányzás, majd a nyolc év ellenzék után 2010-ben úgy tértek vissza, hogy már elég tapasztalatot gyűjtöttek egy nagyobb átalakításhoz.

Elmondta: ezért mertek hozzányúlni egyszerre az alkotmányozáshoz, a munkaalapú gazdasághoz és a családalapú társadalmi berendezkedéshez is. 

– mondta, utalva arra, hogy ellenzékben is ugyanúgy szolgálni kell az országot, akkor is, ha az ember igazságtalannak érzi a helyzetét, vagy úgy látja, hogy rossz irányba mennek a dolgok.

A hitről is szokatlan őszinteséggel beszélt 

Hajdú Péter rákérdezett arra is, miért hivatkozik ilyen gyakran a Jóistenre. Orbán erre azt válaszolta: a hit a politikában kényes ügy, mert nagyon különböző világnézetű emberek alkotnak egy politikai közösséget.

Elmondta, hogy ezért keresi azt a formát, amely a hívők számára is fontos, de nem sértő azoknak sem, akik nem vallásosak. Ezt találta meg abban a mondatban, amelyet egy brazil elnöktől hallott először:

A saját életéről pedig nagyon személyesen fogalmazott: a Jóisten nélkül semmire se jutottam volna.

„Egy pillanatig sem omlottam össze”

A 2002 és 2010 közötti ellenzéki időszakról Orbán azt mondta: soha nem élte meg drámai módon a vereséget, még akkor sem, ha fájdalmasnak tartotta. 

Szerinte a vereség is a munka része, még ha közben azt is látta, hogy amit az első kormányzása alatt felépítettek, azt utódai lerombolják. 

Külön kiemelte az államadósság csökkentését, a Széchenyi-tervet, az otthonteremtési támogatást és a határon túli magyarok ügyét is, amelyek szerinte rossz pályára kerültek a 2002 utáni időszakban. 

A 2006-os vereségből lett a 2010-es kétharmad

Orbán a 2006-os Gyurcsány-vitáról is beszélt, és azt mondta: akkor már úgy látta, hogy a választás szinte nyerhetetlen helyzet, mert ellenfelei gazdaságilag megalapozatlan pénzosztásba kezdtek. 

A  vitában ezért nem a kemény konfrontációt választotta, hanem egy visszafogottabb, higgadtabb szerepet.

A szülői házból hozott leckék: ha nincs, húzni kell

A beszélgetés ezen pontján Orbán visszakanyarodott a gyerekkorához is, amikor arról mesélt, mit tanult otthon a pénzről, a munkáról és a túlélésről. Elmondása szerint náluk a fizetés napján a család leült a konyhaasztalhoz, és együtt számolták ki, mire jut, mire nem. Amikor 2010-ben visszakerültek a hatalomba, Orbán szerint az első nagy döntés az volt, hogy nem engedik, hogy kívülről mondják meg, milyen gazdaságpolitikát folytassanak.

Ezzel a logikával jutottak el odáig, hogy szakítsanak az IMF által diktált iránnyal, és a saját, nemzeti alapú gazdaságpolitikát próbálják meg felépíteni.

Orbán Viktor az interjúban részletesen felidézte a 2010 utáni első, sorsdöntő gazdasági lépéseket. Elmondása szerint az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy Magyarország az IMF által kijelölt úton megy tovább, vagy saját, nemzeti alapú gazdaságpolitikát kezd építeni. A miniszterelnök szerint gyorsan világossá vált számára, hogy a kettő egyszerre nem fog menni. A  történet elmondása alapján ezt tekinti annak a pillanatnak, amikor a kormány megteremtette a lehetőséget arra, hogy saját elképzelései szerint alakítsa át a gazdaságot.

Matolcsyt külön kiemelte: „Nélküle nem ment volna”

A beszélgetésben Orbán Viktor külön név szerint is megemlítette azokat, akik szerinte kulcsszerepet játszottak a 2010 utáni gazdasági fordulatban. A legnagyobb elismeréssel Matolcsy Györgyről beszélt.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy szerinte ma sokan csak a negatívumokat emlegetik vele kapcsolatban, de a 2010-es időszak megítélésénél szerinte méltányosnak kell lenni.

Nemcsak Matolcsyt, hanem Naszvadi Györgyöt is kiemelte, akit a rendszer fékjének nevezett.

Munkaalapú gazdaság: „Először munka, utána pénz”

Orbán Viktor szerint a gazdasági fordulat nemcsak pénzügyi intézkedésekből állt, hanem egy teljesen új társadalmi logikából is.

Azt mondta, a cél az volt, hogy világossá tegyék: aki képes dolgozni, az nem számíthat arra, hogy mások tartják el.

Ugyanakkor hozzátette, hogy azokról, akik egészségi vagy mentális állapotuk miatt valóban nem tudnak dolgozni, a közösségnek gondoskodnia kell.

Megtudtuk: a legkeményebb döntés a közmunka volt. A miniszterelnök szerint az egyik legnehezebb döntés a közmunka bevezetése volt, mert akkoriban nagyon sokan segélyből éltek, miközben a piacon nem volt elég munkahely. 

A megoldás  az lett, hogy a segély helyett munkát kínáltak, önkormányzati szervezéssel is, ha a versenyszférában nem akadt állás. 

Helyette ezt ígérte: 

A rendszer szigorát jelzi, hogy a közmunka ellenőrzését a rendőrségre bízták.Elmondta: ennek része volt az is, hogy a kormány a romáknak is világos ajánlatot tett: munkát ad, és elvárja, hogy a gyerekek iskolába járjanak. 

A migráció volt az első igazi törés Brüsszellel

A miniszterelnök szerint bár korábban is voltak vitái Brüsszellel, például a bankadó és a multiadó miatt, ezekből mindig sikerült valamilyen kompromisszumot kialkudni. A valódi, mély konfliktus azonban 2015-ben, a migráció idején jött el, mert migrációs kérdésben nincs középút.

Felidézte, hogy amikor a kerítés épülni kezdett, Brüsszelben és a nagy európai fővárosokban is világossá vált: Magyarország nem fogja követni a nyugati modellt. 

Orbán szerint innen datálódik az a korszak, amikor Brüsszel már nemcsak vitatkozott velük, hanem pénzügyi nyomásgyakorlással is próbálkozott.

A beszélgetés egyik legerősebb része kétségtelenül a Simicska Lajosról szóló blokk volt. Hajdú Péter felhozta a G-napot, Orbán pedig azt mondta: számára a szakítás nem volt váratlan, mert már jóval korábban látta az előjeleket.

Azt mondta, a 2014 és 2018 közötti kormányzati irányvonal kialakításakor már világosan érzékelte, hogy Simicska és köre nem ért egyet azzal, amit a kormány csinálni akar.

Orbán szerint innentől kezdve a konfliktus lényegében kódolva volt, mert ő nem akart letérni a már kialakított irányról.

A miniszterelnök úgy írta le a folyamatot, hogy először egyszerűen csak azt érezte: eltűnik mögüle az addigi médiatámogatás. Nem egyetlen nagy robbanással kezdődött a történet, hanem fokozatosan.

Azt mondta, közvélemény-formálási oldalról egyre kevésbé álltak mögötte azok a felületek, amelyek korábban a jobboldal számára kulcsfontosságúak voltak.

 Orbán szerint napról napra romlott a helyzet. 

Majd hozzátette az interjú egyik legerősebb mondatát:

Nem tagadta: utólag másképp csinálná a médiát. Amikor Hajdú Péter rákérdezett, nem lett volna-e jobb korábban diverzifikálni a jobboldali médiát, Orbán belátta, hogy az lett volna a jobb döntés. 

„A baj nekem energiát ad” – így beszélt a válságkezelésről

A beszélgetésben szóba került az árvízi védekezés is, innen pedig Orbán arra tért rá, hogyan működik ő krízishelyzetekben. Azt mondta, a nyugodt időszakokban hajlamosabb lazítani, de amikor baj van, az szinte felvillanyozza.

Saját magát szinte katonás reflexekkel jellemezte: 

A válságokat nem kívánja, mert sok szenvedéssel járnak, de azt kijelentette, hogy maga a válságkezelés olyan terület, amelyben erősnek érzi magát.

„A nagypapa a legjobb állás” – a hat unokáról mesélt Orbán

Az interjú egyik legemberibb része az volt, amikor Orbán Viktor a nagypapaszerepről beszélt. Elárulta, hogy már hat unokája van, és ez szerinte egészen más élethelyzet, mint a szülőség.

A különbséget így fogalmazta meg:

A hatodik unoka, Zsigmond érkezéséről is büszkén beszélt, sőt rögtön sportolói jövőt is vizionált neki.

„Donald Trump Amerika utolsó esélye” – így beszélt a kapcsolatukról

Az amerikai elnökkel való viszony is hangsúlyos témája volt a beszélgetésnek. Orbán szerint már 2015-ben kiállt Trump mellett, amikor Európában szinte senki sem hitt benne.

A kapcsolatuk szerinte ekkor kezdődött, és azóta is közös alapokon nyugszik: migráció, családpolitika és a gazdaság szabadsága.Orbán szerint Trump nélkül Amerika is belesimulna abba a hanyatlásba, amelyet szerinte ma Európa testesít meg. A miniszterelnök szerint Trump elnöksége közvetlenül is előnyös Magyarországnak. Egyrészt azért, mert az amerikai demokraták már nem küldenek pénzügyi támogatást a magyar baloldalnak. Másrészt az amerikai beruházások száma is nőtt Magyarországon, és ezek többsége magas hozzáadott értékű fejlesztés. Emellett külön megemlítette, hogy visszakaptuk a vízummentességet, és beszélt egy amerikai „pénzügyi védőpajzsról” is, amely szerinte akkor lenne fontos, ha súlyos gazdasági válsághelyzet állna elő.

A személyes megállapodások kora: Putyinról, Trumpról és a rezsicsökkentésről

Orbán ebben a részben arról is beszélt, hogy szerinte a nagyhatalmakkal kötött megállapodások ma már személyes kapcsolatokon nyugszanak. Amerikát, Oroszországot és Kínát is ilyen rendszerként írta le.

Szerinte ezért döntő jelentőségű, hogy ki vezeti Magyarországot, mert ha új ember jön, az összes korábbi személyes alku újratárgyalandóvá válhat.

A rezsicsökkentés jövőjét is ezzel kötötte össze:

Olajblokád, Ukrajna és Brüsszel: Orbán szerint politikai nyomásgyakorlás zajlik

A Barátság kőolajvezeték ügyéről Orbán is beszélt: Ukrajna és Brüsszel összehangolt nyomást gyakorol Magyarországra, hogy szakítson az orosz energiahordozókkal. 

– fogalmazott a miniszterelnök, akinek szavait a Ripost idézte.

Szerinte ha egy „ukránbarát kormány” jönne Magyarországon, az könnyen lemondhatna a vezetékről és az orosz energiáról is, ami súlyos rezsikövetkezményekkel járna. A brüsszeli pénzek visszatartásáról is hasonlattal beszélt: 

Kifejtette: Magyarországnak úgy kell tárgyalnia, hogy a megfelelő pillanatban vétóval, ellenállással, kemény alkuval kényszerítse ki a neki járó pénzeket. 

Szabó Bence ügye: „Azt hitte, hogy hős, kiderült, hogy pancser”

A műsor egyik legélesebb része a volt rendőr, Szabó Bence ügyére vonatkozott. Orbán azt mondta, személyesen nem ismeri őt, de szerinte a történet lényege az, hogy a százados félreértette a helyzetet.

A miniszterelnök szerint a rendőr úgy avatkozott bele egy ügybe, hogy nem tudta: valójában egy kémelhárítási akció egyik részletébe csöppent bele.

Orbán szerint a történet lényege nem a rendőr személye, hanem az, hogy ukrán beépülés zajlik a magyar politikában és közéletben.

Ukrajna nemcsak szenvedő ország, hanem terrorista állam is- jelentette ki a miniszterelnök.

Elmondta: pénzzel, kapcsolatokkal és ügynökökkel épülnek be más országokba, köztük Magyarországra is.

Matolcsy-ügy: „Okozott nekem most sok bajt”

A Nemzeti Bank körüli botrány is terítékre került. Orbán itt azt hangsúlyozta, hogy a jegybank függetlensége miatt neki nincs közvetlen jogköre a beavatkozásra.

Matolcsy Györggyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a korábbi érdemek és a mostani botrányok együtt nagyon bonyolult érzéseket keltenek benne.

Ugyanakkor óvatosságra intett, és azt mondta: meg kell várni a vizsgálatok, perek és ítéletek végét.

A kampányról: nem az ellenfélről, hanem az ország problémáiról akar beszélni

A beszélgetés végén Orbán Viktor arról beszélt, hogy tudatos döntést hozott a kampány témájáról. Azt mondta, lehetne az ellenfél személyéről és múltjáról is sokat beszélni, de ő inkább az ország előtt álló kihívásokat akarja középpontba tenni.

Helyette szerinte arról kell beszélni, milyen problémák várnak az országra, és ki tud ezekre választ adni.

– fogalmazott. Azt mondta, a politika végső kérdése az, hogy a politikus hisz-e a saját nemzete ítélőképességében.

Szerinte ha valaki nem bízik ebben, annak nincs helye a politikában.

Itt tudja megnézni a teljes adást: