Így ismerkedett meg Rakonczai Viktor és Kökény Attila: "Odacsúsztattam egy szabad szemmel jól látható összeget!"

Kimentem helyszínre és meghallgattam őt. Egy pianobárban játszott Attila. Tesóm is ott játszott, és mondta, hogy van egy srác, akinek baromi jó hangja van, meg nagyon jól zongorázik, és van egy dala, amit meg kéne hallgatnom. Imi már akkor hallotta benne, hogy annyira az én világom az a dal. Meghallgattam őt, és meg is győződtem, hogy előbb-utóbb nekünk kell együtt dolgoznunk. A Rád gondolok volt a dal

Egyre többször lementem meghallgatni, odamentem hozzá, hogy szia, Attila, szeretném meghallgatni ezt a dalt. Kezdetben eljátszotta, aztán mondta, hogy jó, jó, nemrég játszottam, picit ülj le. Egyre nehezebben jött ez a dal, volt olyan, hogy nem is nagyon érkezett meg. Akkor hazamentem és kérdeztem a tesómat, hogy mi lehet az oka, és mondta, hogy ebben a műfajban úgy illik, hogy ha az ember kér egy dalt, akkor egy szabad szemmel látható összeggel alá kell támasztani. Na, nekem több sem kellett, visszamentem. Benyitottam, bementem, rögtön odaszaladtam. Szia, Attila – mondom – szeretném, ha eljátszanád a Rád gondolok című dalt, és abban a pillanatban odacsúsztattam a szabad szemmel jól látható összeget. Mit ad Isten? Azt mondta, hogy figyelj, pont most akartam játszani. Már akkor éreztem, hogy jó helyre megy