Nagyon nehéz hónapok vannak Széphalmi Juliska mögött, akit szakítása után még egy térdműtéten is átesett. A gyönyörű táncos nem is tagadja, néha nagyon maga alatt volt, de kisfia miatt igyekezett tartani magát. Most pedig már nagy erőkkel készülnek a karácsonyra, amiben volt férjének is szerepe van.
Mintha hullámvasúton ülne, olyan volt az elmúlt éve Széphalmi Juliskának. Volt benne minden bőven: magasság ugyanúgy, mint mélység is. És ahogy a sztáranyuka fogalmaz: még mindig nincs vége az évnek. Mindenesetre az biztos, nagyon várják kisfiával, Lacikával a karácsonyt.
A táncosnőnek rendhagyó ez az adventi készülődés, hiszen műtött lába miatt, most nem tud olyan aktív lenni, mint szokott. Ráadásul kisfiát az édesapja 24-én viszi a saját családjához.
– A miénk egy igazi mozaikcsalád, a szüleim is elváltak, édesapám utána újra nősült – kezdte a családfa elemzését Széphalmi Juliska. – Szerencsére mindenki jóban van mindenkivel, csak nehéz egyeztetni, ki mikor ér rá. Mivel sok a művész a családban, sokan játszanak az ünnepek alatt, így mi már előkarácsonyoztunk édesapámékkal, meg az öcsémékkel. Minden olyan volt, mint egy rendes szenteste, szépen felöltöztünk, ünnepi menü volt és persze az ajándékok sem hiányozhattak. 24-én egyébként a volt férjem, Laci átjön hozzánk, a fiunk miatt ehhez ragaszkodunk, hogy mint egy család legyünk a karácsonykor.
A sztáranyuka nevetve meséli, hogy Lacika természetesen még hisz abban, hogy a Jézuska hozza az ajándékokat.
Tavaly valaki elbizonytalanította, mert megkért bennünket, hogy rakjunk be kamerát és vegyük fel, mi történik éjszaka. Szerencsére olyan szögben volt a kamera, hogy a lábammal nagy nehezen oda tudtam tolni a fa alá a csomagokat. Volt is nagy meglepetés reggel, hogy ott vannak a fa alatt a becsomagolt ajándékok
Idén karácsonykor olyan nap is lesz, amikor egyedül lesz.
– A közös karácsony után Laci viszi Lacikát a saját családjához, én meg megyek anyukámhoz és nagymamámhoz, ahol istenieket fogunk enni! Nekem ez nagyon nyugis ünnep lesz, szerintem ilyen karácsonyom még sosem volt, 26-án például úgy néz ki, egyedül leszek! De nem bánom, pihenek, csinálom a gyógytornát, csak magamra figyelek. Mert bár sokkal jobban vagyok, hétfőn voltam kontrollon, de még azért szedek gyulladáscsökkentőt és fájdalomcsillapítót. Ez az év már ilyen, de bizakodva várom a jövő évet!
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre