Eljött a nagy nap! Megkoronázzák III. Károly királyt

A királyt és hitvesét, Kamillát 2300 vendég, köztük hozzávetőleg száz államfő jelenlétében koronázza meg Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház első számú vallási vezetője a londoni Westminster-apátságban.

Az udvar a brit kormánnyal egyeztetve 203 országból hívott meg vendégeket a ceremóniára

Jelen lesz Novák Katalin köztársasági elnök is, akinek személyében először vesz részt brit uralkodó koronázásán hivatalban lévő magyar államfő. A London közepén, a parlamenttel szemközt emelkedő apátság több mint 900 éve az angol-brit uralkodók hagyományos koronázótemploma. Itt koronázták meg hetven éve, 1953. június 2-án, trónra lépése után csaknem másfél évvel az akkor 27 esztendős II. Erzsébet királynőt, III. Károly édesanyját, és 1066 karácsonyán a normann hódítót, I. Vilmost is.

A szombati ceremónián III. Károly feleségét, Kamillát is megkoronázzák, mivel a brit monarchikus szokásjog alapján a férfiuralkodók hitvesét a királynői cím, saját korona és a felség megszólítás illeti meg.

III. Károly király és hitvese 10:20 órakor indul a Buckingham-palotából díszes menet (The King's Procession) élén a Westminster-apátságba.

A menet az Admiralitás felé vezető Mall sugárúton halad, London kormányzati negyedének főutcáján, a Whitehallon jobbra fordul, és így érkezik az apátságba.

A királyi házaspárt a Diamond Jubilee State Coach, vagyis a gyémántjubileumi állami hintó szállítja a palotától mintegy két és fél kilométerre emelkedő apátsághoz.

A hat ló vontatta, háromtonnás, 5,4 méter hosszú, légkondicionált, hidraulikus felfüggesztéssel ellátott hintót II. Erzsébet királynő 2012-ben megünnepelt hat évtizedes uralkodói jubileumának tiszteletére készítette nyolcévi munkával egy ausztrál mesterember, Jim Frecklington. A király brit idő szerint 10:53 órakor lép be a Westminster-apátságba a nyugat felé néző főbejáraton, és a koronázási ceremónia 11 órakor kezdődik.

III. Károly koronázására visszaszállították Edinburghból Londonba a skót történelem egyik legnagyobb becsben tartott ereklyéjét, a Sors Kövét. A 150 kilogrammos, 66 centiméter hosszú, 42 centiméter széles vörös homokkőtömb évszázadokon át a skót királyok koronázási trónja volt. E különleges státusa késztette I. Eduárd angol uralkodót arra, hogy 1296-ban Londonba hurcolja a már akkor történelmi múltú szikladarabot, azt remélve: a Sors Kövének birtoklása önmagában elegendő lesz ahhoz, hogy Skócia meghódoljon az angol korona fennhatósága előtt.

Pontosan 700 évvel később, 1996-ban II. Erzsébet királynő – John Major akkori brit miniszterelnökkel egyeztetve – visszaadta az ereklyét Skóciának, de azzal a megállapodással, hogy a Sors Kövét a brit uralkodók koronázásának idejére London visszakapja.

A követ annak a koronázótrónnak az aljában helyezik el, amelyet I. Eduárd rendeletére 1300-ban készítettek, és azóta is eredeti céljára használják koronázások alkalmával.

A várhatóan kétórás koronázási ceremónia után a királyi házaspár díszfelvonulás (The Coronation Procession) élén visszatér a Buckingham-palotába.
Ezután III. Károly és felesége, valamint a királyi család több tagja megjelenik a palota híres erkélyén, és üdvözli a tiszteletükre összegyűlt tömeget. Ez lesz III. Károly király első ceremoniális megjelenése uralkodóként a Buckingham-palota teraszán, amelyre a királyi család tagjai rendszerint történelmi jelentőségű események alkalmából lépnek ki.

Folyamatos találgatások tárgya, hogy a teraszon jelen lesz-e Harry herceg, Károly másodszülött fia, aki több mint három éve felhagyott a királyi család magas rangú tagjaként végzett munkájával, és amerikai feleségével, Meghan hercegnővel együtt Kaliforniába költözött.

Harry és a család viszonya azóta is feszült, és nem javított ezen a helyzeten a herceg néhány hónapja megjelent Spare (Tartalék) című könyve, amely meglehetősen kényes részleteket tár a világ nyilvánossága elé a királyi család életéből.