Ferenczi György, a rock and roll fenegyereke kétségtelenül azt csinál a színpadon, amit akar. Méghozzá „látványosan”, olyan örömmel és élvezettel, hogy az a közönséget is felszabadítja. Ferenczi Gyurival és bandájával, az 1ső Pesti Rackákkal ezúttal a Dicsőítő Sziget nevű keresztény zenei fesztiválon futottunk össze.
Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, a klubokban, fesztiválszínpadokon játszó világi banda, amelynek zenéje híd Hendrix, Petőfi, Gérecz Attila, James Brown, Kalotaszeg, Szatmár és Woodstock között, a Dicsőítő Szigeten Pál apostol leveleit muzsikálta, majd egy vérbeli rock and roll koncerttel mulattatta a közönséget. Ferenczi Gyuri amikor nem énekel, hegedül, vagy szájharmonikázik, akkor is minden pillanatban együtt él a színpadon a zenével és zenészkollégáival.
Hogy kerül Ferenczi György és az1ső Pesti Rackák egy keresztény zenei fesztiválra?
– Világi banda vagyunk, alapvetően egy rock and roll zenekar, de a Pál apostol levelei műsort 15 éve csináljuk már, még Halmos Bélával kezdtük el játszani. Ezt hoztuk el ide is. Ez a program egy csomó olyan helyre elvisz, ahol egyébként nem ismernének bennünket. A Dicsőítő Szigeten délután az egyik színpadon játszottuk a Pál apostolt, este meg a másikon muzsikáltunk egy kajak rock and roll koncertet. Sajnos, sokan nem tudják, hogy a hívő emberek is normális emberek. Ami jó, azt ők is szeretik. Mi is és a közönség is remekül éreztük magunkat. Jó buli volt!
Számodra mit jelent a hit?
– Hiszek Istenben. Ilyen életem, amilyen nekem van ebben a technokrata világban, nem lehetne másképpen. Pláne a Covid, meg a háború és a válság idején. A vallás szervezeti része nem érdekel, én nem járok semmilyen gyülekezetbe, nekem az ember és Isten közötti személyes kapcsolat a fontos. Neki köszönhetem az életemet, alapból ez az első. Ő azt mondja: Én adtam neked az életedet, meg a tehetségedet, te meg dolgozzál rá!”. Ez az ő elvárása. Ilyen egyszerű a képlet, és ha rádolgozol, akkor jó lesz minden, ha nem akkor meg rossz.
Sokan úgy tartják, hogy őrült vagy…
– Abszolút! Még a legközelebbi barátaim is ezt mondják, de egyáltalán nem csinálnám másképp. Egyébként van rendszer az őrületben, mert 54 éves vagyok, és az úgynevezett normális barátaimmal ellentétben én még mindig zenélésből élek. Ráadásul most a legjobb a bandám, meg egyáltalán a produkció, ami a nevem alatt fut, mostanra forrta ki magát igazán. Nem én vagyok ilyen okos gyerek, ez mind a Jóisten áldása.
Milyen ez a produkció, te hogy neveznéd: mit játszotok ti?
– Szabad zenét. Ebben benne van a saját zenei kultúránk, meg általában az anyanyelvünk és Woodstock. Csak azért vagyunk ilyen szabadok, mert annyit próbálunk, és úgy össze van rakva a produkció, hogy el merjük engedni.
Hogyan lehet elérni azt a szabadságot, amiért hálát adtál a színpadon, hogy kompromisszumok és kötöttségek nélkül zenélhetsz?
– Kompromisszumot egyet sem szabad kötni. A szabadságot pedig csak melóval lehet elérni. Ilyen egyszerű. Aki szeret dolgozni, annak rendben van az élete. A jól végzett munkától endorfin szabadul fel, és jól érezzük magunkat. Nincs titok. Mondtam: melózni kell, és kész.
Dolgoztok-e új dalokon, készül új műsor?
– Most megint megzenésítettünk egy pár Petőfi-verset. Ezek szép lassan kerülnek majd bele a műsorba. De nagyon jók a kortárs költőink is, a repertoáron Lackfi Jancsinak, meg Berta Zsoltnak is van verse. A műsor olyan, mint egy felhő, szépen száll az égen magától, nem kell hozzányúlni, de abban a pillanatban, ahogy érzed, hogy oszladozik, tegyél be egy új dalt, vagy hármat vagy nyolcat, és majd szépen összeáll megint.
Ferenczi Gyuri most jól van a bőrében?
– Én mindig jól voltam. Tudom, hogy ez sokszor rohadtul irritálja az embereket. Alapból velem ez a probléma, hogy én látványosan jól érzem magam.
Még a Covid idején is?
– Koncert nem volt, az mindig rossz, viszont így járulékos költségek sem jelentkeztek. Rájöttünk, hogy addig a gázsi javát a benzinkúton hagytuk. Amint nem gurult a zenekari busz, egyből kiderült, hogy megmaradt a benzinpénz, meg amit a kutakon eltapsoltunk éjszaka a bulikról hazajövet. A feleségem gyógypedagógusi fizetéséből éltünk, de ebből is tanultunk. Örüljünk, és adjunk hálát, hogy most újra felszabadítóan együtt zenélhetünk, és a muzsikával töltekezhetünk. Szóljon a rock and roll mindenkinek, ameddig csak lehet!
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre