Vajon mi kell ahhoz, hogy a fiatalok szívesen menjenek színházba? Szente Vajk úgy véli, nem kell szólongatni őket, hanem jó történeteket kell jól elmesélni, és akkor szívesen vesznek színházjegyet.
A kőszívű ember fiai kötelező olvasmány már általános iskolában. Szente Vajk, Galambos Attila és Juhász Levente egy igazán menő musicalt írt Jókai kalandregényéből, amelynek a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt az ősbemutatója. A KŐSZÍVŰ – a Baradlay legenda szereposztása, a felcsendülő dallamok, a jelmezek, a koreográfia és a látványvilág is megmutatta, hogy a Baradlay testvérek története lenyűgöző, kalandos, romantikus és nagyon trendi.
„A kőszívű ember fiaival a második találkozásom volt inkább az emblematikus” – mesélte a Metropolnak Szente Vajk. „Huszonéves voltam, nyár volt és én arra gondoltam, hogy el kellene olvasnom még egyszer ezt a regényt. Az volt a benyomásom, hogy ez egy felnőtteknek szóló történet is. Elkezdett érlelődni bennem a gondolat, hogy musicalt szeretnék írni belőle, hiszen nagyon alkalmas rá. A Kőszívű nagyon a sajátunk és nagyon rólunk szól.”
„Azért lett az adaptációnak az a címe, hogy Kőszívű, mert az egyik nagy alapkérdése a történetnek a kőszívűek és a nem kőszívűek közötti harc, hiszen nem arról van szó, hogy van egy kőszívű ember, hanem arról, hogy vannak kőszívű emberek – Rideghváry, Plankenhorst Alfonsine, Plankenhorst Antoinette – és vannak a Baradlayak, Liedenwall Edit, vagy Tallérossy Zebulon, akik ellenpontozzák. Ebben a történetben az a csodálatos, hogy megjelenik a szeretet és gyűlölet érzésének a legtöbb alaptípusa: plátói szerelem, a testvéri szeretet, az anyai szeretet, a hazaszeretet, a szerelem első látásra, a sírig tartó szeretet. De benne van a gyűlölet valamennyi formája is: a bosszú, a féltékenység, az átok” – magyarázta a színész-rendező-író, és elárulta, hogy mindhárom Baradlay fivérben fellelhető egy csipetnyi Szente Vajkból is. „Richárd karakterében a humorom, Ödön karakterében talán a diplomatizmusom, Jenőében pedig a testvéreim iránti önzetlen szeretet jelenik meg.”
Arról, hogy a fiatalokat vajon hogyan kell megszólítani egy kötelező olvasmány kapcsán, Szente Vajknak határozott véleménye van. „A fiatalokat nem kell »szólongatni«, nem kell semmit »letolni a torkukon«. Ők majd jönnek, ha van kedvük hozzá. Nem kell hozzá #kőszívű, hogy menő legyen és a fiatalok bemenjenek a színházba. Ez az előadás ettől függetlenül is menő, hiszen a musical egy jó műfaj, és ezt a műfajt szeretik az emberek, életkorra való tekintet nélkül. Ebben az előadásban nagyon szól a zene, rengeteg sláger van benne.”
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad igazgatója, Bán Teodóra szerint sem kell erőltetni a fiataloknál a színházba járást. Ő is a finom edukáció híve. „Szeretnénk, hogy minél több fiatal járjon színházba, mindezt úgy, hogy a magyar történelemről, a magyar értékekről – számukra szórakoztató módon – kapjanak olyan élményt, benyomást, mely a jövőben színházlátogatókká teheti őket. Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének a feldolgozása arra ad alkalmat, hogy egy reformkori író művét musicalköntösben bemutatva finoman edukálhassuk a fiatalokat úgy, hogy közben közelebb kerülhessenek az eredeti regényhez, a bemutatott történelmi korhoz” – nyilatkozta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház igazgatója és művészeti vezetője.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre